Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Kövesdi László : Vas megye gazdasági fejlődésének fő vonásai 1945 után

gazdaság nem tudta megfelelően hasznosítani a legfontosabb termelési tényezőt; az emberi munkaképességet, ezért hét bő­ségesen adott munkát kereső emberrajokat más hazai tájaknak, idegen országoknak, távoli földrészeknek. A lakosság nagy többsége csak a mezőgazdaságban talált munkát, ezért a fal­vakban maradt, ami a korlátozott mennyiségű megművelhető földterület miatt a felszínen ugyan ritkán jelentkező, de mindvégig meglevő feszültségeket okozott. A mezőgazdaság vi­szonyait példázza egy petőmihályfai középgazda levelének né­hány sora. A levél 1938. július 14-i keletű. Azt írja: "A földek is gyengülnek állathiányból, a gazda adós, háztája pe­dig valóságos háborús harctér. A házon nincs cserép, a falon nincs malter, nincs kerítés, töredezett gazdasági eszközök, az istállóban marha nincs, vagy másé, ennél nagyobb és elsőbb megoldás nincs, előbbre való a fegyverkezésnél." A megye társadalmi viszonyait is az elmaradottság jelle­mezte. A társadalmi életet a konzervatív erők uralták: a nagybirtokosok és az érdekeikhez szorosan kötődő katolikus egyház. A polgárság a gazdasági életben betöltött szerepénél is kisebb hatással volt a társadalmi viszonyok alakítására. Hiányzott, vagy fogyatékos volt politikai arculata, legfel­jebb a helyi politika alakulásában volt meghatározó szerepe. Életvitelében, politikai felfogásában igyekezett asszimilá­lódni -a társadalmilag felette álló földesúri réteghez. A ha­talmi viszonyok felszínén főleg a középrétegekből verbuváló­dó, politikai felfogásában ingadozó, a változásokhoz alkal­mazkodó hivatalnoki réteg alakul ki. Többségük nemcsak Hor­thyt, hanem Szálasit is szolgálta és 1945 után is kész volt a hivatali teendők ellátására. A lakosság többségét a kisbirto­kos parasztság alkotta. (A mezőgazdasági népesség száma 1941­ben 163.934). Gazdasági erőtlensége miatt politikai tevékeny­sége szűk területen mozgott és legtöbbször a politikai reak­ció eszközévé vált. Gazdasági létbizonytalansága miatt és ne­veltetése révén mély vallásosság jellemezte szellemi életét és gyámoltalanság, alázat a társadalmi gyakorlatát. A gyári­pari munkásság aránya csekély volt (4-5000-re tehető). Társa­dalmi ereje időnként megmutatkozott és azzal az uralkodó ha­talom is számolt. A társadalmi feszültség kiütközött a tele­76

Next

/
Thumbnails
Contents