Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Tilcsik György : A liberális és konzervatív erők küzdelme Vas megyében az 1843/44. évi országgyűlésre szóló követutasítás kidolgozása kapcsán

pontjait a botrány következtében elhúzódó ülés miatt csak másnap tárgyalhatta a közgyűlés. A sok helyben hagyott vagy némileg átszerkesztett javaslat mellett a kongregáció -nyilván még az előző napi események hatása alatt- elvetette az állami ellenőrzés alatt végbemenő egyoldalú, csak a földesúrra nézve kötelező örökváltság kimondását, a zsidók emancipációját és a mészárszéki jognak a földesuraktól való elvételét célzó kezdeményezéseket .42 Összességében elmondhatjuk, hogy az 1843. április 3-án és 4-én megtartott Vas megyei közgyűlés az országgyűlési követutasítások kidolgozására kiküldött megyei választmány öszszesen ötvenkilenc pcntból álló javaslatából nein kevesebb, mint harminchatot változatlanul, tizenkettőt pedig kisebb, és nem lényegi módosításokkal fogadott el. Mindössze tizenegy ponttal kapcsolatosan végzett alapvető változtatásokat úgy, hogy hetet tartalmilag módosított, négyet elhagyott, de két új pontot is belevett a végleges anyautasításba. Ha csupán a számszerűséget nézzük, úgy tűnhet, hogy a közgyűlés nem sokat alakított az országgyűlési választmány előterjesztésén. Más azonban a helyzet, ha végigtekintünk a módosított pontok során és a változtatás tartalmán, minőségén. E szerint ugyanis az eredeti választmányi javaslat leghaladóbb indítványait -így a nemesek adómentességének felszámolását, az ősiség megszüntetését, a nem nemesek birtok- és hivatalképességének legalizálását, az állami felügyelet alatt végbemenő egyoldalú, csak a földesúrra nézve kötelező örökváltság törvényesítését és a zsidók emancipációjának kimondását- az 1843. április 3ára összehívott Vas megyei közgyűlés -mint láthattuk- elvetette, így azok nem kaphattak helyet az 1843/44. évi országgyűlésre delegált vasi követek anyautasításában.^ A közgyűlés harmadik napján, azaz április 5-én Berzsenyi Miklós, megyei főügyész benyújtotta azon jelentését, melyet a két nappal korábban lezajlott zavargás okainak kivizsgálásáról készített. Berzsenyi Miklós beadványában rámutatott, hogy a Széchenyi János sérelmére elkövetett tettlegesség, majd pedig az azt követően kialakult botrány Kemnitzer Ferenc általunk már említett, lázító hangú körlevelének egyenes következményeként jött létre, és ezért a főügyész Kemnitzer és 129