Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600. - Vas megyei levéltári füzetek 2.

Bevezetés

BEVEZETÉS A XVI. század közepére teljessé vált nemesi vármegyei önkormányzat legfontosabb szerve a generalis congregatio /a közgyűlés/ volt, illetve az attól sokszor csak nehezen elválasztható egyéb gyűlések: a particularis congregatio /részgyűlés/, a sedes iudiciaria, vagy összevontan sedria /törvényszéki ülés/, a sedes sigillatoria /pecsételöszék/, a sedes valedictoria /a tisztségviselők leköszönésére szolgáló megyegyűlés/, a sedes restauratoria /építószék, vagyis a tisztségviselők megválasztása céljából összehívott gyűlés/, a sedes rationaria /számadószék/, a sedes rectificatoria /a "helyesbítőszék", amelyen általában a portális összeírásokat helyesbítették/. A megyegyűlés fajtájának pontos meghatározása azonban már csak azért sem könnyű feladat, mert az egyes típusok ritkán jelennek meg tisztán: mindennapos dolog például, hogy ha a szükség úgy kívánta, az igazgatási ügyek megtárgyalása után a közgyűlés átalakult törvényszékké. Ugyancsak a XVI. században vált országszerte általánossá, hogy a megyegyűléseken tárgyalt ügyekről feljegyzéseket készítettek, amelyeket később vagy egybekötöttek, vagy pedig egy kötetbe másoltak át: ilyen módon jöttek létre a közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyeket méltán tarthatunk nem csak a helytörténetírás, hanem a köztörténet legfontosabb forrásainak. Elegendő ugyanis csupán arra gondolni, hogy nyilvánvalóan a leglényegesebb közigazgatási, közvagy magánjogi ügyek kerültek tárgyalásra a gyűléseken, s a feljegyzések -- következésképpen a jegyzökönyvek is -éppen ezekről készültek. Emellett az sem elhanyagolható, tény, hogy mivel a jegyzökönyvek megőrzésével törődtek legjobban a vármegyei tisztségviselők, ebből az iratfajtából állnak a leginkább érintetlen -- és így mennyiségükben is jelentős -- sorozatok az ország különböző területeiről a I