Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre

után, 1577. április 1-én elkészített leltár szerint a vártemplomban lőport tároltak.

35 Az egykori vártemplom a középkor századaiban kétségtelenül Szombathely plébániai temploma volt. A vasvári káptalan 1566 évi vizsgálatából tudjuk, hogy a mohácsi vész előtt a várban állt a plébános háza és mellette a plébániai iskola. 1578-ban viszont Szombathely plébániája Szent Márton községben volt. Igen kérdéses tehát, hogy a vasvári káptalan Szombathelyre érkezve, a vártemplomban folytathatta működését. Ebben az évben ugyanis a vártemplom még lőpor-raktár volt. 1579-ben az energikus Draskovich György püspök egyházmegyei zsinatot tartott Szombathelyen. Ezt már a zsinatról készült kiadvány beszámolója szerint a Szűz Máriáról nevezett középkori vártemplomban rendezték meg.

36 A templom tehát visszanyerte eredeti funkcióját. Draskovich püspök július 2. napjára ide hívta az egyházmegye papságát, a győri székeskáptalant és a vasvári társaskáptalant is. E testületek jelen voltak a zsinaton, de a vasvári káptalan sem a megrendezésben, sem a szertartások végzésében jelentősebb feladatot nem kapott. A vasvári kanonokok közül csak Balázs mester nevét említi a zsinati határozat, aki akkor a káptalan jegyzője volt. Sokkal kiemelkedőbb szerepet vállalt a zsinati határozatok előkészítésében, ismertetésében Patatich Márk jezsuita atya iskolamester, aki egyik rendi testvérével ekkor már 13 éve vezette a város iskoláját. Ez is arra vall, hogy új lakóhelyén a káptalan ekkor még eredeti hivatásának megfelelő templomi funkciót nem végzett. Egy adat szerint 1589-ben a káptalan Szent Márton templomban folytatta hiteleshelyi tevékenységét.

37 További kutatást igényel, hogy a hiteleshelyi anyag elhelyezése (camera, vagy conservatorium) és maga a hiteleshelyi tevékenység (a consistorium) helye mikor került véglegesen a vártemplomba. A káptalan itteni működéséről ugyanis eléggé késői, csak az 1674. évi vizitációban találunk megbízható adatokat. Megítélésünk szerint a 16. század legvégén a káptalan már a vár templomában végezte szolgálatát. A város plébániája azonban csak 1638-ban költözött át a vártemplomba, amikor a Szent Márton templomot a domonkos szerzetesek kapták meg. A káptalan házairól nagyon kevés adatot ismerünk az áttelepülés idejéből. Sopronczay Antal kántorkanonok már 1559-ben házat vásárolt Szombathelyen. Újlaky Lajos prépost 1591-ben a „Gyöngyös utcza" részen vásárolt magának házat.

38 Ezek a házak feltehetően az ő személyi tulajdonukba kerültek. Kétségtelen, hogy a káptalan Szombathelyre való költözése után is a Vasváron lévő házait tekintette káptalani tulajdonnak és várta az alkalmas időt, amikor oda visszatérhet. Az 1610-1620 évek között Vasváron még név szerint sorolták fel azokat a káptalani házakat, amelyet a kanonokok, hivataluk szerint elosztva, szolgálati lakásként kaptak.

39 Szombathelyen azoknak a házaknak jogi státusa, amelyeket idővel a kanonokok megvettek, évtizedeken keresztül rendezetlen maradt. E körülmény miatt a város és a káptalan között vita keletkezett. A város ugyanis a káptalant személyek házait is meg akarta adóztatni. A végső rendezést III. Ferdinánd király 1647. évi dekrétuma (120. te.) tisztázta. Ennek értelmében a kanonokok az ő házuk után adómentességet kaptak. Az országgyűlés határozata még ez 65