Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre

évkönyv a mohácsi csatát követő évtizedekről rövid, de megrázóan valós képet ad: „Terek császár száguldókat bocsáta minden feli, kik mind Szálát Somogyot, Vas vármegyét, Sopron vármegyét Tolnát Pilis vármegyét mind Budáig elígeté, dúlatá. Az nípet, kit levágának, kit elrablának. '* 2. A törökök előretörése az ország délnyugati részén Vas megyét és ennek központját, Vasvárt a törökök Zala megye felől fenyegették. Ezért, ha a vasvári káptalan áthelyezésének közvetlen előzményeit, a mind inkább erősödő pánik méretét érzékelni akarjuk, legalább vázlatosan, a Zala megyére vonatkozó adatokat kell összefoglalnunk. Még nem esett el Szigetvár, 1 546-ban már Zala megyének a Balaton nyugati partjával határos vidékeit feldúlta a török és nagyrészt elnéptelenedett területté tette.

7 Sőt olyan megerősített vár közelében is, mint amilyen Kanizsa volt, már ebben az időben 40 felégetett települést soroltak fel a dikátorok. Az ilyen számbavétel alkalmával a pusztult területeken felsorolták a porták számát, azok pusztásodását, a kirabolt és számában megfogyatkozott lakosságot az adózás alól fel mentették.

8 Az elpusztult és lakott jobbágytelkek számaránya siralmas, mégis reális képet tár elénk. 1550-ben a Tapolca kerület 46 faluja került török fennhatóság alá.

9 1552-ben elesett Veszprém vára, a következő évben pedig Szántó kerület 42 helységét hódoltatta be a török. 1566-ban elesett Szigetvár. A következő évben a törökök felégették Kapornakot, a bencés szerzetesek monostorukból elmenekültek és ezzel Veszprém és Zala megye lakosságát szolgáló két jelentős hiteleshely: Veszprém és Kapornak megszűnt működni. 1 568-ban Mezőlaky Ferenc zalavári apát megszerezte a kapornaki apátság javait is, átmenetileg újra rendezte az apátság anyagi viszonyait, sőt végrendelete szerint ide akart temetkezni. Ebből arra következtetünk, hogy az említett török támadás után a kapornaki apátság még képes volt megújulni. Ez nem mondható el a monostorhoz tartozó településről, Kapornak mezővárosról, ahol az 1567. évi urbárium szerint 64 felégetett és elhagyott telek mellett csupán 5 lakott telek maradt.

10 1568-ban összeírták Zalavár birtokait. Ennek az összeírásnak adataiból tudjuk, hogy a Zala folyó nyugati részén települt helységek mind elpusztultak.

11 Zalavár monostorát és a helységet ekkor még elkerülte a török, de közvetlen környékét feldúlta és elnéptelenítette. A legsúlyosabb csapás 1 574-ben érte Zala megye két legjelentősebb apátságát és környékét. Kapornak kerületben 176 helységből 78 maradt úgy ahogy lakott település (44,32%), 98 lakatlanná vált (55,68%). Ez a gyéren lakott terület a 16. század 70-es éveiben nagy arányokban pusztásodott.

12 Az 1576. évi Dica-jegyzék adatai szerint a tapolcai és szántói kerület teljesen behódolt a töröknek. A kapornaki kisebb kerület („processus minor Kapornakiensis") több mint fele elnéptelenedett és most teljes egészében török fennhatóság alá került. Ugyanekkor még Alsólendva és Nempti vára, továbbá a Dráva és Mura közötti rész (ez volt a „processus maior Sedis Kapornak") nem adóztak a töröknek. 55