Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre

1578-bah azután Nempti és Alsólendva vára tartozékaikkal együtt török fennhatóság alá kerültek. A Dráva és Mura közötti terület. Muraköz nem vált soha hódoltsági területté.

13 A 16. század közepétől számítva a Dunántúl délnyugati részén nagyarányú volt a törökök térhódítása. Ezen a területen az egyházi intézmények sem működhettek. Az előző századokban virágzó monostorok és káptalanok vagy megszűntek, vagy amelyek fennmaradtak a védettebb nyugati országrészbe menekültek. Különösen érzékenyen érintette a hódoltsági terület lakosságát a hiteleshelyek pusztulása. Előbb a pécsváradi, a szekszárdi bencés monostorok, 1 543-ban pedig a pécsi székeskáptalan szűntette meg működését. A veszprémi székeskáptalan 1551-ben a várost elhagyva, jegyzőkönyv, pecsét és jegyző nélkül maradt.

14 A somogyvári Szent Egyed bencés monostort 1 556-ban foglalta el és égette fel a török. A hiteleshelyi munka itt is megszűnt, jegyzőkönyve és pecsétje Zalavárra, vagy Kapornakra került. Ilyen előzmények után a zala megyei nemesek joggal tartottak attól, hogy a birtokaikra vonatkozó hiteles iratok veszélybe kerülnek a kapornaki és zalavári monostorokban is. Zala megye jegyzőkönyveinek első ránk maradt kötete (1555-1602) őrzi a zalai rendek aggódását, megismétlődő sürgetését, hogy e két monostor levéltárát helyezzék biztonságba, bízzák a vasvári káptalan gondjaira. A megye ítélőszékét is áthelyezték Kapornakról Egerszegre. A zilált állapotokat Egerally László, Zalavár és Kapornak kapitánya 1580. évi jelentésében így jellemezte: „A török most itt szerte Zala megyében erősen dühöng." Az apátság körül települt községek elhagyottá, a monostor és a templom tetőzete romossá váltak.

15 E jelentésből kitűnik, hogy Kapornak súlyosabb károkat szenvedett, mint Zalavár. A hiteleshelyi tevékenység ugyan mindkét monostorban megszűnt, de az országgyűlési határozatokból arra következtethetünk, hogy az országnak e területén még bíztak a törökök visszaszorításában és abban is, hogy idővel mindkét monostorban visszaállíthatják a szerzetesek közös életét.

16 Ezzel magyarázható az a húza-vona, amely a két monostori levéltár átvitelében megmutatkozott. Az országgyűlés már 1575-ben döntést hozott e két levéltár átviteléről, ezt nem hajtották végre, pedig közben a vasvári káptalan áthelyezéséről is megszületett a határozat. Sőt a vasvári káptalan áthelyezte működését Szombathelyre, a kapornaki és zalavári levéltárak anyaga ládákba csomagolva még mindig a helyszínen várta elszállítását. Nem tisztázható ennek a késedelemnek igazi oka. Mindenesetre tény, hogy Zala megye két megismételt döntése után végül is csak 1583-ban került e két levéltár anyaga Szombathelyre.

17 3. Az 1578. évi országgyűlés Annak ellenére, hogy egyes monostorok apátjai és a káptalanok prépostjai közvetlen és nagyon lesújtó tapasztalatot szerezhettek a gondjaikra bízott oklevéltárak pusztulásáról, a szervezett mentési akcióban tunya késlekedéssel találkozunk. Ez megmutatkozott a vasvári levéltár sorsának alakulásában is. 56