Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Bariska István: Városvédelmi szervezet a XVI. századi Kőszegen

7. Pástéin (Bastei), a 16-17. század fordulóján már Zwinger is egyben. A tűzfegyverek elterjedése után épült, korábban, mint az I. Ferdinánd-kori bástyák. A kőszegi városfalak első külsőpozíciós bástyája volt, amelynek igen nagy szerepe lett a délnyugati sarok védelmében, de az Alsókapu-bástya védelmében is. Pástéin, azaz Bástya; nevében, egy későbbi magyar változatban (Öregbástya a bástya méreteire utaltak a források, hiszen az „öreg" és „nagy" kifejezések egymást takarták a régi szóhasználatban). A Zwinger elnevezés is 16. századi. Arról a falszorosról kapta ezt a megjelölést, amelyet az Öregbástya és az 1532-ben épült Sarkos-bástya vagy Ujtorony közé húztak a 16. században. A két bástyát ugyanis egy külső és egy belső fal köti össze (Doppelwand). Erről a falszorosról (Zwinger) kapta a Pástéin is a Zwinger elnevezést. 8. Neüthürn (Neuturn) vagy Eckh turn (Eckturm): a nyolc bástya közül másodikként épült az I. Ferdinánd-kori építkezések alkalmával. Erre utal az Újtorony megjelölés is, míg formáját a Sarkos-torony elnevezés őrizte meg. Jóval később Kiszwinger lett, amely jól érzékelteti funkcionális egységét a falszorossal, a kettősfallal, illetve a Zwinger-bástyával. Szerepük igen nagy volt a nyugaton emelkedő szőlőhegyek irányában, ahová a városnál magasabban lehetett elhelyezni az ágyúütegeket.

20 A Musterregister a falakon érvényesülő beosztás mellett külön szerepet ad a Stattfann-nak (Stadtfahn), a „Városzászló"-nak mint őr- és gyülekezőhelynek, mely stációból kettőt is említ a regiszter, aminthogy két zászlós rangban lévő tisztet rögzít az összeírás néhány forráshelye is. Ez a nyolc bástya és bástyakapu, valamint a városzászlók képezték tehát az 1575-ös Musterregister szerint a beosztás alapját. A szervezet kiépülését tehát megelőzte a bástyák emelése. Az I. Ferdinándkori építkezések a városi szervezet létét, születését és önállósulását tették lehetővé. A regiszter belső címe egyértelműen utal arra, hogy a beosztás (Besetzung) személyi bázisát a parancsnokok és hivatalviselők (Befeich unnd Amptieut), valamint Kőszeg háztulajdonosai (Haußgesesner) adták. Ismeretes, hogy a kőszegi polgárjog (Bürgerrecht) feltételei között már a 1 6. században megtalálni a házingatlant és a fegyverilletéket.

21 A polgároknak részt kellett vállalni a városi közterhektől (Mitleiden), így többek között a strázsa, az őrség kötelezettségeiből is. Ez alól az özvegyek sem voltak kivételek, hiszen nekik is meg kellett váltani e kötelezettségeket. Ez az oka annak, hogy a Musterregister lajstromaiban sok helyütt női nevek is feltűnnek: pl. Zámbó Istvánné (Obristes Statthor), Szabó Györgyné (Padstubn), Christoph Schneider-né (Pástéin) stb., azaz a nyolc bástyánál összesen 15 női nevet találni, elhalt férjük nevébe foglalva a kor szokása szerint (pl. Sambo Istwanin, Sabo georgin, Christoph Schneiderin). A kötelezettséget tehát teljesen kiterjesztették a háztulajdonosokra, függetlenül attól, hogy a belvárosban, a fallal védett városrészben (Stadt), a magyar külvárosban (Hungermarckht, Ungarnmarkt) vagy a Sziget külvárosban és a malomvárosrészben éltek (Sigeth, Sziget). A jegyzék pontosan utal egyébként számszerűen is arra, hogy a belvárosban 72, a magyar külvárosban 140, a német külvásorban, azaz a Szigetben és a malomvárosrészben 136 ház volt 1575-ben. Ez összesen 348 házingatlant jelent. 45