Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Kövér István: A szombathely-pinkafői és a felsőőr-tarcsa-felsőlövői hév története

A szombathely-pinkafői vonalat tovább kívánták építeni Aspangig, esetleg Friedbergig. Meg is kezdték a tárgyalásokat 1889-ben, de Bécsben korainak találták és feledésbe merült. Közben megépült a bécs-aspangi vonal. 1896-ban Stern Adolf szombathelyi lakos kapott Németszentmihálytól Tárcsáig, vagy Felsőőrtől Tárcsáig építendő vonalra engedélyt. Egy év múlva pedig Tárcsától Felsőlövőig is. 1906-ban Klein József kapott előmunkálati engedélyt egy Németszentmihálytól Városszalónakig vezetendő 11 km hosszú szárnyvonalra. A Vármegyei Törvényhatósági Bizottság is felkarolta és 40 000 korona támogatást szavazott meg, hogy az eddig szomszédos Ausztriába iparkodott személy- és teheráru forgalmat az országban tartsa.

22 A világháború elsöpörte a tervet. A Szalónaki bánya rt. 1917-ben még újra megkapta az engedélyt, méghozzá Városszalónakon túl egész Gáborfalváig, de a világháború miatt ebből sem lett semmi. A szombathely-pinkafői hév 1906-ban fordult újra a kereskedelmi miniszterhez a vonal meghosszabbításának engedélyezése végett. Most azonban nem Aspangig, hanem Friedbergig. 1907-ben azt kérték, hogy az épülő aspang-friedbergi vasútba bárhol becsatlakozhassanak. Nem értek el célt. Csak az osztrák impérium alá került pinkafői vonal kapott csatlakozást, amikor 1 925. november 15-én megnyílt a friedberg-pinkafői vonal. Visszatérve a felsőőr-tarcsa-felsőlövői hévre, annak 1897. áprilisban az engedélyezési tárgyalását és 1898. január 26-án a közigazgatási bejárást is megtartották, de a tőke nem jött össze és nem lett a vonalból semmi. Ezt követően Fábián Lajos budapesti vállalkozó kapott építési engedélyt. 1902. június hó 11 -én kelt legfelsőbb elhatározás folytán Láng Lajos kereskedelemügyi m. k. miniszter 1902. évi június hó 21-én aláírta Felsőőrtől Tárcsán át Felsőlövőig vezetendő helyiérdekű gőzmozdonyú vasút engedélyokmányát. Az építéshez szükséges tőkét 766 000 koronában állapította meg, amelyből a forgalmi eszközök beszerzésére 40 000 koronát kell fordítani. Megállapította a menet- és szállítási díjakat. A szelvényezés irányát alapul véve, tehát Felsőőrtől Felsőlövő felé haladva, a legnagyobb emelkedés 18%o-es, a legnagyobb esés pedig 14%o-es legyen. Az állomások és kitérők 2,5%-ot meg nem haladó emelkedésben helyezendők el úgy, hogy szükség esetén kellően megnagyobbíthatok legyenek. „A kanyarulatnak a nyílt pályán 250 méternél kisebb fél-átmérővel nem szabad bírniuk." A koronaszélességnek 4 méternek, a padkának 0,8 méternek kell lennie. A nyílt vasúti átereszeknek 6000 kg keréknyomást kell kibírni. „Az állomási főnsíkok, kocsiközlekedésre szolgáló területek 0,15 m vastag kőlappal és ugyanilyen vastag kavicsborítással létesítendők." A vágányok egymástól mért távolságát az állomásokon 4,5, a nyílt vonalon 3,6 méterben határozták meg. „A vágányok 23,6 kg-os sínrendszernek megfelelően állítandók elő" és 860 folyóméter állomási mellékvágány létesítendő. A „talpfák tölgy vagy vörösfenyő fából állítandók elő". Két, 250 m hosszú állomás és egy 100 m hosszú megállóhely, valamint egy őrház létesítendő. Ezenkívül a szükséges mennyiségű őrkunyhó. 302