Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Bariska István: Városvédelmi szervezet a XVI. századi Kőszegen

ány rendelkezési jogát a polgárváros felett megtartotta. Igy volt ez 1532-ben is, amikor a polgárok a választott bíróval és az egész tanáccsal egyetemben a védelemért felelős várkapitánynak, Jurisics Miklósnak voltak alárendelve.

11 Ezt az elvet akarta érvényesíteni Christoph Teufel a 16. század derekán, amikor mint a kőszegi uradalom adminisztrátora, majd zálogbirtokosa éppen alsóausztriai gyakorlat alapján először a polgárok kézifegyvereit akarta a várba gyűjtetni, majd szerződésben szerette volna rendelkezési jogait lefektetni.

12 Ezt a viszonyt végül is Jurisics Miklós unokaöccsének, neuhofi Nicolaus Jurisics-nak sikerült írásba fektetni. Neuhofi Jurisics, aki 1556-1572 között volt a kőszegi uradalom zálogbirtokosa és kapitánya 1562-ben a környéken pusztító járvány leküzdésében kapott kivételes jogot a polgárság felett, 1568-ban pedig szerződés biztosította számára azt, hogy rendkívüli és hadiállapotok közepette nemcsak a vár népe, az uradalom, hanem a város polgárai felett is teljhatalommal rendelkezett.

13 Ezen azonban hamarosan változtatott az alsó-ausztriai kamara és kormányszék, hiszen éppen ezekben az esztendőkben értek meg a feltételek a város önállóságára; olyannyira, hogy 1568-ban az egész kőszegi Önkormányzat reformjára is sor került, hiszen ekkor jött létre a külső tanács s lett kétkamarás a kőszegi szervezet. 2. Az első kőszegi városkapitányság és védelmi szervezete Kőszegen az 1568-as önkormányzati reform nemcsak a testületeket érintette, hanem megteremtette a városi adminisztráció egyedi szerveit is, azokat a tisztségeket, hivatalokat és szolgálatokat - így a különleges feladatok ellátására is -, amelyek tevékeny közreműködése nélkül a polgárság önkormányzati élete megbénult volna. Ezek között a tisztségek között számon tartunk főtisztviselőket, magasabb rendű egyedi szerveket, alsóbbrendűeket, valamint az önkormányzat különleges feladatait ellátó egyedi szerveket. A 1 6. századi Kőszegen a kétkamarás rendszer létrejötte után a város főtisztviselői közé kell sorolnunk a városbíró, a város jegyzője, a szószólók és a városkapitány tisztségét. A magasabb rendű tisztségek közt találjuk az egyházgondnok és kamarás, a hegymester, a vásárbírák és a borvonyók hivatalát, míg az alsóbbrendű szolgálatok közé a tűzfelvigyázók, a kapuzárók, a szőlőpásztorok, az erdőőrök tisztségét találni, a különleges feladatokra zászlósok, hadnagyok, szakaszvezetők és tizedesek szolgáltak. Ez a felsorolás természetesen nem teljes, mégis jól érzékelhetők vele a különböző típusú és funkciójú tisztek és azok bizonyos hierarchiája. A legnagyobb nehézséget azonban a magyar nyelvű terminológia jelenti, nem is a felsorolásban lévő hiányok pótlása. A kőszegi 1 6. századi jegyzőkönyvek, lajstromok, jegyzékek és szabályzatok ugyanis német nyelvűek. Természetesen az ún. korai újf el német nyelvet kell érteni s főleg a közeli Bécs terminológiai hatását. Tény, hogy a 16. század második felében a kőszegi városházán egész gyűjteménye volt azoknak a hivatali utasításoknak, formuláskönyveknek, amelye25