Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra

A levelet a megyefőnök 2949 számon a szombathelyi járás főbiztosának, Polányi Nepomuk Jánosnak továbbította, aki aztán egy héten belül felszólította Szombathely város tanácsát (794/1853. számon) az elemi iskola ügyeinek az érvényben lévő rendeletek szerinti (az 1845. évi tanodái szabályzat szerinti) rendezésére. Válaszul a városi tanács az iskolai iratokat 1794-től gyűjtötte össze, attól az évtől, melyben fölbontották a Szily püspökkel az iskolaépítésre és a tanítók javadalmazására kötött szerződésüket.

42 Az 1 794. május 24-én kötött új szerződés értelmében a püspök az anyanyelvi iskola (nationalis iskola) második és harmadik osztályának tanítóját továbbra is fizetni fogja és gondoskodik a tantermekről, a város pedig az első osztályt tartja fönn.

43 A forrásokból kiderül, hogy 1853-at megelőzőleg 1846-ban, ugyancsak az 1845-ös, első magyar nyelvű népiskolai rendelkezés és szabályzat végrehajtása kapcsán már egyszer felül kellett vizsgálni az „elemi tanodát" a szerkezet, az osztályok és fokozatok megléte szempontjából.

44 Az elemi tanodái rendszabály a mezővárosokba, illetve azokba a városokba, hol magasabb iskola is működik, főelemi szervezését írta elő. így Szombathelyen két okból is indokolttá vált a három osztállyal, vagy kétéves negyedik osztállyal rendelkező főelemi állítása. A város vezetői akkor úgy vélték, hogy Szombathelynek 3 osztályú elemi iskolája van. Két osztályt (1826-tól) a város tart fenn, egyet pedig a püspök. A harmadik osztályban (ún. kisnorma) egy ferences rendi szerzetes tanított. A negyedik osztály felállításáról akkor még nem volt szó. Sterne Ferdinánd 1853-as jelentéséből az tűnik ki, hogy az iskolát elismerte ugyan három osztályúnak, de mivel csak egy rendes tanítóról beszélt {tehát nem vette figyelembe a szerzetes tanítót), nem látta az 1845-ös iskolai rendszabály megvalósulását, mely szerint a három osztályú elemikben minden osztályt külön tanítónak kell tanítani. A városi tanácsnak válaszolnia kellett Sterne Ferdinánd észrevételeire.

45 Az ügyet tárgyaló községi tanácsülés belátta, hogy „a polgárosodás és művelődés jelen szakaszában Szombathely városban is nélkülözhetetlenné vált három osztályú elemi tanoda felállítása, úgy ezek illő ellátása, önálló képzett tanítók alkalmazása ... mely többé nem áldozatokat, hanem kötelességeket ismer". Kénytelenek azonban azt is elismerni, hogy a püspök által fenntartott harmadik osztály „nem a kívánt célt idézte elő", mert csak a latin nyelvet tanítja a gimnáziumba átlépni szándékozóknak, mást nem. A jegyzőkönyvbe felvettekből kiviláglik tehát, hogy nem a szabályzat által előírt tananyagot tanították a szombathelyi elemi harmadik osztályában (az első években tanultak elmélyítése, nyelvtan, fogalmazás a latin mellett). A városi tanács azt is jegyzőkönyvbe vette, hogy az első két osztály helyzetét rendezi, és lehetőséget teremt a lányok elkülönítésére. A felállítandó három elemi osztály és a leányosztály létrehozásához négy férfitanítóra és egy nőre lesz szükség. A város ezért kérte a járási főbiztost, hogy a püspököt a vállalt kötelezettségére (a harmadik osztály fenntartása) a hivatalos út betartásával hívja fel, mert az összes tanítót Szombathely nem fizetheti, s az átszervezést a püspök támogatása nélkül nem tudja megoldani. A város egyébként már 1852 szeptemberében feleslegesnek tartotta a „kis245