Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra

kola, később a vasárnapi és ismétlő iskola tartozott. Az elemi a 6-12 éves gyermekek vallásos nevelését, az alapvető ismeretek elsajátíttatását szolgálta. A rajziskolában a mesterséget tanulók műszaki ismereteket, rajzkészséget szereztek. A tanítás a helyi gimnázium épületében folyt, Beck Vince ötvös vezetésével, ki 1850 első félévére 90 forintot kapott a „rajzbani tanításért". 1857-ben egész évre 100 pengő forint a fizetése.

26 Az iskola a mesterségekhez szükséges szerszámokkal volt felszerelve. A vasárnapi iskolát nehezen tudták megszervezni Szombathelyen. 1 853-ban a megyehatóság 1 95. sz. alatt elrendelte ugyan felállítását,

27 de még 1857 szeptemberében is azt jelentette Táczy Sándor iskolagondnok a városi tanácsnak, hogy a vasárnapi iskola felállítására, körülményeinek rendezésére mindeddig „a végzések nincsenek életbe léptetve".

2

* A vasárnapi iskola október 1-én kezdte meg működését ez évben. Az itt tanító elemi iskolai tanítókfáradozásaikért külön fizetést kaptak. A vasárnapi iskola látogatására nem könnyen tudták rászorítani a még iskolaköteleseket és a mesterséget tanulókat. A helytartóság ezért rendeletet hozott, hogy a céheknek az iskola látogatását bizonyító okirat nélkül egy inast sem szabad felszabadítani, illetve az iskolaigazgatók a több mint négyszer hiányzóknak e bizonyítványt nem adhatják ki. Egy évvel később (1858-ban) a 215 iskolaköteles fiúból 199 rendszeres iskolalátogató.

29 1860-ban a szombathelyi iskolai járásban (esperesi kerületben) három vasárnapi iskola létezett, az összesen 265 iskolaköteles közül 21 nem járt „vallás- és ismétlő tanodái oktatás"-ra.

30 E kedvező arányokat a hatóságok az iskolakötelezettség szigorú, pénzbüntetés terhe melletti betartatásával érték el. A magánintézetek felállítását, illetve működését hatósági engedélyhez kötötte az oktatásügyi szervező rendelet. 1856-ban felülvizsgálták a működő intézeteket Szombathelyen a megyefőnök, Lukinich Pál utasítására.

31 E jelentésből tudjuk, hogy városunkban akkor négy magánintézetben foglalkoztak a fiatalok nevelésével. Az Úri utcában, a Geiger-féle ház első emeletén Fanny Scharp római katolikus leányiskolája volt. Intézete, melyet oktató-nevelőnek nevezett, 1853. június 1 -én nyílott a járási főbiztos engedélyével. Valószínűleg a nagyobb lányok tanulhattak itt, hisz a tananyagban magyar, német, francia nyelvű beszélgetés, írás, számolás, világtörténet, bibliai történetek, háztartási ismeretek szerepeltek. Az 1840. május 1 -tői létező „kisgyermekmegőrző" (óvoda) működéséhez a hatósági engedélyt 1852. november 11-én kapta meg. A 3-6 éves keresztény fiúkkal-lányokkal a Hosszú utcai 349. számú, a Jelencsics-féle örökséget képező házban foglalkoztak. Herman Singer izraelita iskolája a Régi posta utca 76-ban működött a Pletnits-féle házban. A tanítás 1831-ben hivatalos engedély nélkül kezdődött.

32 Itt írni, olvasni, számolni németül és héberül tanultak a gyerekek, az iskolába fiúk és lányok vegyesen jártak. Fennmaradásához a hivatalos engedélyt 1855-ben kapta meg. Szentmártonban, a 46-os számú házban Samuel Feigelstock is fenntartott egy izraelita iskolát 1854-től, 1855-ben, egyidőben az előbbivel kapott hatósági engedélyt.