Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra
Az abszolutizmus első időszakában az iparosok száma ingadozást mutat: Évek Mester Segéd Inas 1847 350 438 151 1850 304 307 108 1853 333 464 186 1857 446 ? ? A városban 1850-ben 80, 1857-ben 88 kereskedő volt. 22 A kézműipar az 1850-es években súlyos gondokkal küzdött. 1852-ben a január 24-i tanácsülés a csizmadiák kérésére kénytelen bizonyítani, hogy Szombathely csekély népességéhez képest a városban élő 80 csizmadia a mesterségéből nem tud megélni. A 80 csizmadiamester közül többen legényi sorba léptek vissza, vagy „iparágon kívüli erő napi munkára" {napszámra) voltak kénytelenek eladni magukat. Az elaggott mesterek közül sokan a városi gyámoldába kerültek. A csizmadiák azért kérik a várost a bizonyítvány kiadására, hogy további szaporodásukat megakadályozzák. 23 Egy évvel később a sütők panaszkodnak: „Sok rendetlen sütőktül el vagyunk nyomva, hogy rövid idő múlva sem az adót fizetni, sem pedig az életmódot fenntartani nem leszünk képesek". 2 * Ezek az elkeseredett hangú levelek az iparos réteg elszegényesedési folyamatát illusztrálják. A népességcsökkenés már eleve magával hozta a kézműveseket érzékenyen érintő piachiányt, később súlyosbította a helyzetet, a munkaerő-kínálatot növelte a jobbágyfelszabadítás után jelentkező, a mezőgazdaságban felszabadult munkaerő városba áramlása is. (Szombathelyhez már a múlt század közepén is szorosan kapcsolódtak a szinte kertvárosának tekinthető Gyöngyös menti falvak.) 1857-ben a város összes keresőinek 9,3%-a a földbirtokból, a ház- és egyéb járadékokból, 30,4%-a az iparból, kereskedelemből mint tulajdonos élt. A tulajdonos jellegű keresők száma 697, a nem tulajdonosoké 1059. 2. Az 1850-es évekbeli Szombathely fejlődésében visszafogott, de a kapitalizálódás útjáról le nem térített városként tárult elénk. Láttuk, hogy az ipari munkaerő a város számára biztosított volt. A foglalkozási szerkezetben az ipar nagyobb arányú térnyerését politikai és gazdasági okok nehezítették. A város életében azonban döntő fontosságú szellemi élete is, hisz kultúrája értéke, de egyben értéket orientáló, igényeket kielégítő és keltő funkciója történéseiben meghatározó a politika és a gazdaság mellett. E rendkívül széles terjedelmű témából az alsófokú oktatásra koncentrálunk 25 , hogy ebből kiemelve a korszak jellemző iskolatípusának, a főelemi tanodának viszonyait a későbbiekben tárgyalhassuk. Az 1849. év végén életbe lépett ideiglenes oktatásügyi szervezet a közintézetek mellett elismeri a magántanodák létjogosultságát. Szombathelyen az alsófokú oktatás intézményei közül előbbihez a római katolikus főelemi, a rajzis241
