Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra
pétől értek meg. 16 Az elnyomó iparpolitika, a szűk korlátok közé szorított „szabad iparűzés" az 1850-es években nem kedvezett a modern városiasodásnak. A városiasodás lényeges mutatója a lélekszám alakulása. A korszakból rendelkezésünkre állnak a következtetések levonására alkalmas adatok. 17 Évek Szombathely Házak Családok népessége 1848 6520 1852 5261 386 1039 1854 4099 1857 4629 397 1098 1862 6964 A táblázatból kitűnik, hogy a Bach-korszakban erősen csökkent a város lélekszáma. A látszatra hihetetlennek tűnő statisztikák a város szomorú sorsáról tanúskodnak. Tudjuk, hogy 1849-ben kolerajárvány pusztított, s különösen a szegényebb rétegekből szedte áldozatait. A szabadságharc bukása után bizonyára sokan jobbnak látták, ha elvándorolnak az osztrák katonaság által elözönlött városból, vagy éppen besorozták őket a hadseregbe. Érdekes, hogy míg 1852-ben az idézett statisztika a jogi népességből (5261) 622-t tüntet fel németnek, addig 1854-ben - nem a fentebb idézett, hanem egy másik forrás szerint 18 - Szombathely abszolút népessége 6961 (!) fő, de abból 2240 német! A házak száma 1852 és 1857 között 11-gyei emelkedett. A családok száma a jeletős népességcsökkenés ellenére is csaknem hatvannal nő. (Ha az adatok hitelességét elfogadjuk, a jelenség okát a csonka családok szaporodásában látjuk.) Szombathely határának területe 1852-es adatok szerint 5986 hold 568 négyszögöl. Ebből szántóföld 3549 hold 507 négyszögöl, legelő 107 hold 396 négyszögöl, rét és kaszáló 369 hold 223 négyszögöl, erdő 1541 hold 426 négyszögöl, hasznavehetetlen 372 hold 400 négyszögöl, szőlő 46 hold 1016 négyszögöl. (1 holdra 1200 négyszögölet számítottak.) 19 A határ átlagos minőségű, de jó művelés mellett termékeny. Még a püspöki tized eltörlése előttről származó, de 1852-ben is hitelesnek tartott adatok szerint a termés évi mennyisége 4928 kereszt búza, 5646 kereszt rozs, 3845 V 2 kereszt árpa, 634 kereszt zab. 1854-ben 11 800 mérő (mérő? véka? Metzen) gyümölcsöt, 500 vödör bortermést írtak össze. Állatállománya ekkor 212 ló, 345 szarvasmarha, 400 sertés. A város földművelő lakossága jórészt törpe- és kisbirtokon gazdálkodik, 1855-ben 23 húsz holdnál nagyobb birtokkal rendelkezőt találtunk Szombathely belső- és külsőségein. A legnagyobb birtoka Batthyány Fülöp hercegnek (203 hold) és a városi plébániának (107 hold) volt. 20 A városról 1847-ben feljegyezték, hogy kézművesekben igen gazdag. Sok szempontból kedvező földrajzi helyzete a kereskedelemben: központja a Kanizsa-Bécs közötti kereskedésnek, Graznak pedig gabonát és bort árulnak. 21 240