Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra

formkorban hozott 25 224/1845. sz. helytartótanácsi rendelet azonban érvényben maradt az önkényuralom éveiben. Az eredeti rendelkezést, mely két fokozatú alelemi, három és négy fokozatú főelemi típusát kreálta, a kormányzat 1855. április 25-i intézkedése csak annyiban módosította, hogy a harmadik évfolyamból létrehozható lett a negyedik fokozat, továbbá a volt negyedik fokozatból az alreáliskoía.

11 A reformkorban kialakított népiskola-szerkezet és tananyag abszolutizmuskori továbbélése, illetve némely esetekben - mint például Szombathelyen is akkori megvalósítása elkerülhetetlenné teszi, hogy az 1845-ös tanodái szabályzat egyes pontjaira a szombathelyi főelemi viszonyainak tárgyalásakor vissza ne térII. Szombathely város gazdasági-társadalmi viszonyai a Bach-korszakban 1848 szilveszterétől Vas megye csak passzív szemlélője volt a szabadságharc eseményeinek. Miközben Bem sikeres csatákat vívott Erdélyben, s Kossuthnak sikerült Debrecenbe telepítenie a kormányhivatalokat, hogy politikai befolyását erősítse, az év végére katonai uralom alá került Vas megye helyzete megpecsételődött. Januárban a megtorló intézkedések sorát hozták, s Rohonczy császári biztos 100 000 forint hadisarcot is kivetett Vas megyére. A megye 1849. január 18-án a bécsi forradalom elől Olmützbe menekült udvarhoz küld hódoló feliratot.

12 Még ez évben átszervezték a megye korábbi 18 járását, a kettős beosztást megszüntették (6 főszolgabírói, 12 alszolgabírói járás), helyette létrehozták a kiscelli, jánosházi, körmendi, németújvári, kőszegi, pinkafői, németszentmihályi, muraszombati, sárvári, szentgotthárdi, szombathelyi, vasvári körzeteket, kerületeket (Bezirk).

13 A kerületeket a terület, a népesség, a nemzetiségek számának függvényében alakították ki.

14 Szombathely az 53 községből álló szombathelyi kerület székhelye lett. A községek összlakossága az 1848-as népszámlálás szerint 22 879. A kerület (járás) élén az 1849. évi októberi ideiglenes közigazgatási szervező rendelet értelmében „járásbeli biztos" állt. Később a járási hivatalok vegyes szolgabírói hivatalokká alakultak, 1854-től tehát közigazgatási és jogszolgáltató szervek is voltak. Szombathely város tanácsa a Bach-korszakban elveszítette önálló hatóságát, és a felsőbb rendeleteket a szolgabírói hivatal közvetítésével kapta.

15 Mivel munkánkban terjedelmesebb részt szántunk az oktatásügyi igazgatás problémáinak, s mivel az oktatásügy helyi világi igazgatása a legteljesebb mértékben a centralizált közigazgatás útján valósult meg, szükséges, hogy az általános igazgatás Bach-kori sajátosságait a gazdasági-társadalmi viszonyok körvonalazása után külön tárgyaljuk Szombathely vonatkozásában. 1. Szombathely a kapitalista kor küszöbét mint mezőváros lépte át. Az, hogy 1872-ben rendezett tanácsú várossá szerveződhetett, jelzi a megelőző időszak fejlődési ütemét. Kutatások alapján ismert, hogy a gazdaság minőségi változásainak, a mennyiségi növekedésnek feltételei (közlekedés, kereskedési lehetőségek, a mezőgazdasági technika fejlődése) csak a hatvanas évek köze239