Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

nások kívánságára kiegészítve az örökváltsági szerződéssel szabadult községek kármentesítésével foglalkozó szakasszal - a magyar országgyűlés április 5-én ismét az uralkodó elé terjesztette.

231 Ugyancsak április 5-én, de még a délelőtt folyamán lezajlott kerületi ülésen a miniszterelnök, miután számos visszajelzést kapott arra vonatkozóan, hogy az úrbéri terhek megszüntetéséről intézkedő és az ő március 23-i körlevele nyomán már országszerte ismert törvénytervezet egyes szakaszai nem bizonyultak egyértelműnek, szőnyegre hozta e kérdést, és sürgősen megoldandó feladatnak mondta a homályos pontok, azon belül is elsősorban a szőlők helyzetének tisztázását, vagyis annak eldöntését hogy azokra vonatkozik e a felterjesztett javaslat. A Batthyány előterjesztése nyomán kirobbant heves vita azonban nem csupán a szőlők, hanem minden olyan nem úrbéres jellegű föld kérdését is érintette, melyekkel a törvényjavaslat nem foglalkozott. A vita során a konzervatívok a március 18-i határozatot újjal kívánták felcserélni vagy legalább jelentős részben kiegészíteni, s közülük többen - így maga Tarnóczy Kázmér is - ismételten tárgyalni akarták a március 25-én egyszer már elvetett Tarnóczy-féle indítványt. Ekkor előbb Szentkirályi, majd a kerületi jegyző feladatait ellátó Vidos József kategorikusan elutasították e kezdeményezést, hivatkozva arra, hogy az uralkodó által elvileg már elfogadott törvénytervezeten változtatás - akár módosítás, akár kiegészítés - nem történhet.

232 A Magyar Kancellária diétális bizottsága április 6-án, majd az Államkonferencia másnap hozott támogató véleménye alapján a jobbágyfelszabadítást és a földesurak állami kármentesítését tárgyaló, másodszor is felterjesztett törvényjavaslatok szentesítéséhez április 7-én az uralkodó is hozzájárult, és az erről hírt adó királyi resolutiót április 9-én a nádor maga vitte az országgyűlés színhelyére, ahol azt a másnapi vegyes ülésben ki is hirdették. Ugyancsak április 9-én érkezett meg jóváhagyva Pozsonyba a folyamatban lévő úrbéri perekről még március 30-án valamint a faizásról és a legelőelkülönözésről április 3-án felküldött törvényjavaslat.

233 Két nappal később, április 11-én a Pozsonyba érkező V. Ferdinánd az utolsó rendi országgyűlés ünnepélyes záróaktusaként átnyújtotta a diéta meglehetősen rövid törvényalkotó periódusa alatt megszületett, s általa szentesített 31 törvénycikkelyt, melyek sorában az úrbéri viszonyok felszámolásáról intézkedő a IX., az úrbérvesztett földesurak állami kárpótlásáról szóló a XII., a papi tized megszüntetését kimondó pedig a XIII. sorszámot kapta.

234 Az utolsó rendi országgyűlésről megyéjébe visszatért Vidos József követi végbeszámoltatása és a polgári átalakulást megalapozó törvénycikkelyek kihirdetése az 1848. május 1-ére összehívott közgyűlésen történt meg.

235 Vidos is azt az egységes követi végjelentést mondta el ekkor, melyet Bernáth Zsigmond által a március 24-én tartott kerületi ülésen tett és elfogadott indítványa nyomán, Kossuth instrukciói szerint Szentkirályi szövegezett.

236 „Nem minden ez, - szólt a követbeszámoló - mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek... ".

237 „Azonban nagyot hibáznék, ha valaki azt hinné, hogy a munka már bevégeztetett. A törvények meghozatala csak puszta szó vagy írott betű, és a törvény életbe léptetésének nehéz munkája még hátra van. '^

38 205