Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

Valóban, az első független felelős magyar minisztériumnak az átalakulás első pillanatától rendkívüli feladatokkal kellett szembenéznie és megküzdenie, melyek között az egyik legégetőbb az úrbéri viszonyok felszámolásáról intézkedő törvénycikkely hiányosságaiból fakadó és szinte az egész országra - természetesen Vas megyére is - kiterjedő paraszti elégedetlenség leszerelése volt.

239 Mindez nem kisebbíti az 1848 : IX. te. korszakos jelentőségét, mely valójában a hazai liberális nemesség és a bécsi udvar, valamint az őt támogató konzervatívok közötti csaknem két évtizedes politikai küzdelem lezárulását, egyben a feudalizmus felszámolását jelentette Magyarországon.

240 Ennek, a megyék közgyűlésein kívül nagyrészt az országgyűlés termeiben lezajlott küzdelemnek természetesen részese volt Vas megye is, melynek a reformkor egyes időszakaiban az örökváltsággal kapcsolatos állásfoglalásai nyilvánvalóan nagy vonalakban egybeestek a polgári átalakulás más alapkérdéseit illetően tett megnyilatkozásaival. Mint fentebb láthattuk, az 1832/36. és az 1 839/40. évi diéta idején a vasi követek a többséggel azonos tartalmú utasításuk szerint előzőleg elvetették, utóbb azonban már támogatták az engedőleges örökváltság legalizálását. Az 1843/44. évi országgyűlés előtt már létezett Vasban egy kisebb csoport, mely a földesúrra nézve kötelező örökváltság bevezetését kívánta elérni oly esetekben, amikor azt a jobbágyközség lakóinak többsége akarja. E haladónak mondható nézet azonban Vas megye politikai arculatát meghatározó nemesség túlnyomó részének álláspontjával nem esett egybe. Az 1847/48. évi diétára delegált vasi követek számára adott instrukció már a leghaladóbb szintet közelítette meg, amikor síkra szállt a mindkét félre nézve kötelező örökváltság bevezetéséért és a földesurak állami közbenjárással végbemenő kármentesítéséért. így az utolsó rendi országgyűlés 1848. március 18-én és 23-án hozott döntéseinek nyomán a jobbágyfelszabadítás kimondásáról és a földesurak kármentesítéséről intézkedő törvénycikkelyek annyiban léptek túl a Vas megyei követutasításon, hogy a földesurak kármentesítését az állam feladatává tették. Ezek, a jobbágyrendszer magyarországi megszűnését jelentő nagyfontosságú határozatok azonban nem egyszerűen az adott politikai helyzet pillanatnyi nyomása alatt, hanem csakis a hosszú évekre visszanyúló előzményekre, a reformkor politikai küzdelmeire épülve születhettek meg. JEGYZETEK 1. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. 2. jav. és bőv. kiad. I. köt. Pest, 1 868. 182-185. p. Magyarország története 1790-1848. Főszerk.: Mérei Gyula. Bp. 1980. (továbbiakban: Mo. tört. 1790-1848.) 639-642. p. Magyar Törvénytár (továbbiakban: MTT) 1740-1835. évi törvénycikkelyek. Szerk.: Márkus Dezső. Bp. 1901. 202-21 5. p. 2. Barta István: A fiatal Kossuth. Bp. 1966. 1 51 -1 52. p. Horváth M.: i. m. I. köt. 227-228., 270-272. p. Mo. tört. 1 790-1848. 673., 690-691. p. Vas megyei Levéltár (továbbiakban: VamL) Vas vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének jegyzőkönyve (továbbiakban: Megyei közgy. jkv.) 101 5/1830. sz. Vas vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének iratai (továbbiakban: Megyei közgy. ir.) 101 5/1 830. sz. 206