Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

zatot -utóbbi elfogadása után - csak március 15-én délelőtt tartott ülésükön tárgyalták és biztosították támogatásukról.

207 Az alsótábla ugyanezen ülésén még egy rendkívül fontos kérdésben hozott döntést, mely lényegét tekintve nem volt kevesebb, mint az eredeti felirati javaslat szövegének olyan értelmezése, ami egyet jelentett annak alkotmányjogi továbbfejlesztésével, jelentős tartalmi kibővítésével. Az ezt tartalmazó átiratnak a főrendekhez való átküldése után, március 15-én délelőtt a magyar országgyűlés küldöttsége - melyben mindkét Vas megyei követ helyet kapott - elindult Bécs felé, ahonnan feladatát végül is teljesítve csak két nap múltán tért vissza Pozsonyba.

208 Vidos és Szabó kötelességének tartotta, hogy sürgősen informálja megyéjét az országgyűlésen végbement legfrissebb eseményekről, s ezért Bernáth Zsigmond indítványa nyomán a Szentkirályi által szerkesztett, egységes szövegezésű nyilatkozatot követjelentésük mellékleteként március 15-én délelőtt, még az országgyűlési delegációt szállító hajó indulását megelőzően útnak indították Szombathelyre, ahová az másnap a déli órákban meg is érkezett.

209 Vidosék e jelentését meglehetősen szokatlan módon március 17-én - még mielőtt az Vas megye aznapra összehívott közgyűlése elé került volna - megtárgyalták Szombathely város rendkívüli és nyilvános közgyűlésén. A követi kar nyilatkozatára való reagálásként a népgyűlésen elfogadtak egy, már valószínűleg az előző napon elkészített, 16 pontból álló petíciót, mely a gyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint „ ... a haza nyugalmát jólétét és nagyságát. . ."

2

'

[Q kívánta biztosítani. A szombathelyi petíció - melynek összeállítója minden valószínűség szerint Horváth Boldizsár, a város főjegyzője volt - minden kétséget kizáróan már akkor megszületett, amikor még a pesti forradalom híre nem érkezett meg Szombathelyre. Ennek ellenére a 16 pont követelései lényegében megegyeztek a 1 2 pont kívánalmaival, s a számszerű többségből fakadó árnyaltabb megfogalmazás lehetősége mellett, a szombathelyi petíció két pontban, nevezetesen a jobbágyfelszabadítással és a közteherviseléssel kapcsolatos nyomatékosabb formulázással némileg túlmutat a pestin. A 12 pont ugyanis a „közös teherviselés" és az „úrbéri viszonyok megszüntetése", a 16 pont pedig a „mindennemű közterhek kivétel nélküli közössége" és a „feudális viszonyok éltalános és tökélyetes megszüntetése" kifejezéseket használta. A szombathelyi népgyűlés azzal a kéréssel terjesztette a petíciót Vas megye szintén március 1 7-ére összehívott rendkívüli közgyűlése elé, hogy azt - miután ott elfogadták - juttassák el a diétához és az ország többi megyéjéhez, s utóbbiakat kérjék fel a 16 pontban megfogalmazottak támogatására. A szabad királyi városokhoz pedig közvetlenül Szombathely város tanácsa küldte meg a petíciót, ugyancsak kérve annak pártolását.

211 Vas megye 1848. március 1 7-én tartott rendkívüli közgyűlésén először Vidos és Szabó március 1 5-én kelt jelentését, és annak mellékleteként az alsótábla előző napra keltezett nyilatkozatát tárgyalta. A közgyűlés résztvevői örömmel nyugtázták, hogy az országgyűlésen a liberális ellenzéknek sikerült az ország rég óhajtott polgári átalakítását biztosító első lépéseket a kívánatos politikai keretek között, alkotmányos reformok útján megtennie. Vas közgyűlése határozatban adott hangot azon véleményének- s ezt követeikkel is közölték -, hogy a békés átalakulás teljes befejeződéséig, azaz a szükséges törvény199