Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

cikkelyek megalkotásáig, szentesítéséig és életbe léptetéséig a diéta maradjon együtt és vegye kézbe az ország irányítását.

212 Ezt követően egy 22 tagú közbátorsági választmányt küldtek ki,

213 majd a közgyűlés a szombathelyi 16 pont tárgyalására fordította figyelmét. A megyegyűlés a petíció követeléseit teljes egészében magáévá fogadta, és azt a város kérésének megfelelően a követek révén az országgyűléshez továbbította, valamint pártolását kérve az ország többi megyéjéhez is megküldte.

214 Az országgyűlési küldöttség Pozsonyba történt visszaérkezésének másnapján, március 1 8-án megkezdődött az országgyűlés törvényalkotó periódusa. A kora délután megnyitott kerületi ülés Kossuth javaslatára az ország szabadságát és a rendet..."

1

^ biztosítandó három fontos határozatot hozott. Egyrészt az alsótábla minden tagjának megadták az egyéni szavazati jogot, másrészt felszólították a követeket, hogy a megvitatandó kérdések sokasága és fontossága miatt állandóan álljanak készen a tárgyalásokra, s végül arról is döntést hoztak, hogy a halasztást nem tűrő kérdésekről nyilatkozatban tájékoztatják az ország egész lakosságát.

216 Ezt követően a Bécsben járt küldöttség tagjai nevében Pázmándy Dénes felolvasta a Kossuth intenciói alapján már előre elkészített nyilatkozatot, mely a hat rövidesen tárgyalandó kérdés között negyedikként az „ ,.. úrbéri viszonyoknak a magánbirtokosokra nézve közállományi kárpótlás melletti szegszüntetését.. Z'

217 említette. E nyilatkozat tartalmának elfogadását, majd az egyenkénti szavazati jogról és a közteherviselésről szóló törvényjavaslat előterjesztését követően Szentkirályi bemutatta az általa március 18-án délelőtt megfogalmazott indítványt, mely az úrbéri viszonyok felszámolását és az úrbérvesztett földesurak állami kármentesítését kívánta legalizálni. A javaslat tárgyalása során tett konzervatív felszólalások és előterjesztések azzal fenyegettek, hogy hosszas vita keletkezik és ezáltal az ülés elhúzódik. Kossuth és az ülésen megjelent Batthyány átlátták, hogy ez erősen fenyegetheti az addig elért eredményeket. Kossuth a részletek vitatásának mellőzését kérő indítványa után az országos üléssé átalakult kerületi ülés is egyhangúlag fogadta el a Pázmándy-féle nyilatkozatot, melyet azután a követek-félretéve az úrbéri viszonyok megszüntetését tartalmazó indítványt - a főrendekhez továbbítottak, akik szintén közfelkiáltással álltak ki mellette. Az alsótábla tagjai délután 5 órától ismét kerületi ülésben találkoztak, s ekkor tűzték napirendre a néhány órával korábban taktikai okokból félretett úrbéri tárgyú törvényjavaslatot. A két ülés között tett, de a lényeget nem érintő észrevételek felhasználásával Szentkirályi kiegészítette indítványát, mely kisebb módosítások után mind a kerületi, mind az országos ülésben többséget kapott, így azt a tized megszüntetését kezdeményező átirattal együtt megküldték a mágnásokhoz. A sebtében összehívott és ezért meglehetősen alacsony számban megjelent főrendek ülésén a konzervatívok igyekezete hiábavalónak bizonyult a jobbágyfelszabadítás elodázására, és a felsőtábla végül csak a tized megszüntetésével kapcsolatosan kért bizonyos, de nem lényegbevágó módosítást. A követek ezt akceptálták, és csaknem éjfélre járt az idő, mire mind az alsó-, mind pedig a felsőtábla ülése szétoszlott. Másnap, március 1 9-én délelőtt először a két tábla külön-külön ülésben hitelesítette az úrbéri viszonyok megszüntetését tartalmazó törvényjavaslatot és az ahhoz tartozó feliratot, majd pedig még szintén délelőtt tartott elegyes ülésből az uralkodóhoz terjesztették fel azokat.

218