Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken
tő kármentesítés végrehajtását tekintette. Vas megye tehát az 1847/48. évi országgyűlésre adott követutasítása az általános - tehát mindkét félre nézve kötelező - örökváltságot a földesurak nem állami, hanem az állam közbenjárásával végbemenő kármentesítésével kívánta legalizálni. 183 Az országgyűlésre szóló, szeptember 17-én kelt királyi meghívólevél kihirdetésére és követek megválasztására 1847. október 18-án megtartott megyei közgyűlésen került sor Vasban. A végül botrányba torkolló gyűlésen Vidos József és Szabó Miklós táblabírák kaptak követi megbízatást. 184 Az 1 847. november 7-én megnyitott országgyűlésre kiadott királyi propozíció 6. pontja foglalkozott az örökváltság kérdésével. A propozíció e tárgyban azt tartalmazta, hogy az engedőleges örökváltság lehetőségének törvénybe iktatása óta különféle nehézségek miatt csak kevesen tudták önmagukat a jobbágyi szolgáltatások teljesítése alól örökre megváltani, s ezért az uralkodó leghőbb vágya, hogy a diéta olyan törvényjavaslatot készítsen, mely az említett nehezítő tényezőket a méltányossággal és a tulajdoni jog tiszteletével összehangzásba .. ." 185 megszünteti. Az örökváltság az 1847/48. évi országgyűlésen először az alsótábla 1847. december 3-án tartott kerületi ülésének napirendjén szerepelt. Az ellenzék álláspontját beterjesztő zempléni követ, Lónyay Menyhért- a propozíció felhívására adandó válaszként - azt javasolta, hogy az alsótábla által kidolgozandó törvényjavaslat egyfelől mondja ki a földesúrra nézve kötelező örökváltság bevetését, amennyiben azt a jobbágyközség lakóinak többsége óhajtja, másfelől pedig azt is tartalmazza, hogy a megváltás lebonyolításához az állam pénzügyi segítséget nyújt. 186 Az ülésen felszólaló Kossuth úgy nyilatkozott, hogy az országgyűlésnek meg kell tenni a szükséges előzetes lépéseket az úrbéri viszonyok felszámolásához, de annak tényleges realizálása már a következő diéta feladata lesz. Kossuth az előzetes lépések legfontosabbikának az úrbéres tartozások egész országra kiterjedő felbecslését tekintette, s egyúttal kimondatni kívánta, hogy a hazátlan zsellérek mindenfajta váltság nélkül szabaduljanak fel, és a felszabadult parasztok nem tartoznak többé volt földesuruk joghatósága alá. Kossuth végezetül szavazást sürgetett a megváltás módjáról, és a kérdés részletes kidolgozására egy kerületi választmány kiküldését indítványozta. 187 A vitában szót kért Szabó Miklós is. Vas második követe kijelentette, hogy megyéje támogatja a Kossuth által javasolt előzetes lépések megtételét, de küldői a mindkét félre nézve kötelező örökváltság bevezetését mielőbb törvény által kívánják biztosítani. 188 Szabó- miután a november 30-i kerületi ülésén a többség úgy foglalt állást, hogy a nemesség csak a háziadó fizetéséből veszi ki részét és a hadiadóéból nem 189 gyakorlatilag az 1847. május 3-án megtartott Vas megyei közgyűlés alternatív határozata azon részének ismertetésével - mely a közteherviselés elvének elvetése esetén lépett volna életbe úgy nyilatkozott, hogy az örökváltság, helyesebben a földesurak kármentesítésének anyagi fedezetét egy, az egész nemzet vagyona által garantált hitelbank életre hívásával kell megteremteni. 190 Szabó Miklós felszólalása végén úgy foglalt állást, hogy a Kossuth által javasolt választmány ne kerületi, hanem országos legyen, mivel „ ... e fontos kérdés nagyon közeiről érdekli a nagy terjedelmű úrbéri birtokkal bíró magas aristocratiát, s igen méltányos, hogy ez a törvény születésénéi, az első stádiumnál már jelen legyen. '^ 91
