Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken
az előterjesztett választmányi javaslat leghaladóbb pontjait - így a földesurakra nézve kötelező örökváltság bevezetését, ha azt a jobbágyok többsége kívánja, a nemesek adómentességének felszámolását, az ősiség megszüntetését, a nem nemesek birtokbírhatásának és hivatalképességének kimondását - elvetette, és így azok természetesen nem kaptak helyet az 1843/44. évi országgyűlésre érvényes vasi követutasításban. 170 Három nappal e közgyűlés után ismét közgyűlésre került sor Vas megyében, időközben ugyanis megérkezett Szombathelyre a március 15-én kelt királyi meghívólevél, mely az országgyűlést május 14-ére hívta össze. Az április 8-i közgyűlés Békássy Imre első alispánt és Tóth Lajos táblabírót delegálta Pozsonyba. 171 A diéta során az örökváltság kérdése érdemileg először az alsótábla 1844. augusztus 21-én megtartott ülésén került szóba. Az ekkor elfogadott többségi határozat egy 12 tagú kerületi választmányt küldött ki azzal a megbízatással, hogy az örökváltság kérdéséről javaslatot készítsen. 172 A választmány - melyben helyet kapott többek között Bezerédj István, Szemere Bertalan, ifj. Pázmándy Dénes és Szentkirályi Móric is 173 elkészített munkálatát az október 12-én tartott kerületi ülésen nyújtotta be, ahol annak kinyomtatásáról döntöttek. 174 A munkálat tárgyalásának megkezdésére azonban már nem maradt idő, s az országgyűlés 1844. november 13-án anélkül oszlott szét, hogy az örökváltság kérdése ténylegesen napirendre került volna. Éppen ezért érdemes felidézni Vas megye első követének egy más kérdés vitája során tett felszólalását, melyből megtudhatjuk, hogy Békássy Imre az 1843/44. évi diéta idején Vas megye nevében hogyan vélekedett az örökváltságról. A szabad községekről folytatott tárgyalások folyamán, az 1844. június 14-i országos ülésen felszólaló Békássy kifejtette, hogy - bár az úrbéres tartozások, szolgáltatások és adózások örökös megváltása mind a szerződésre lépő földesúr, mind pedig a felszabadult jobbágyok számára rendkívüli hasznokkal kecsegtet, mégis - meglehetősen kevés örökváltsági szerződés született az előző országgyűlés óta. A vasi követ ezért megyéje nevében úgy nyilatkozott, hogy más eszközökkel is elő kell segíteni az örökváltsági szerződések szaporodását. Békássy Imre ennek érdekében Kossuth gondolatát visszhangozva és az országgyűlési követutasítások kidolgozásával megbízott Vas megyei választmány által tett, de a megye közgyűlésén elvetett előterjesztést utóbbi tény ellenére lényegében megismételve egyrészt azt javasolta, hogy az önmagukat örökváltsági szerződéssel felszabadító jobbágyközségek a jövőben ne volt földesuruk, hanem a megyei törvényszék joghatósága alatt álljanak, másrészt azt kezdeményezte, hogy a felszabadult községek képviselői kapjanak tanácskozási és szavazati jogot a megyék közgyűlésein. 175 A másnap, június 15-én tartott kerületi ülésen Vas megye követei az elsöprő többséggel együtt voksolva úgy foglaltak állást, hogy az örökváltsági szerződéssel szabadult községek felett szűnjön meg az egykori földesúri joghatósága. 176 Az alsótábla szabad községekről szóló törvényjavaslata hosszas üzenetváltások után, a főrendek elutasító magatartása miatt nem kerülhetett az uralkodó elé, és végül az alsótábla 1844 november 7-én tartott ülésén a követek a kérdés további vitatását Szentkirályi javaslatára levették a napirendről, lemondva annak felterjesztéséről. 177
