Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

Vas megye álláspontja az örökváltságról a.z utolsó rendi országgyűlés idején Az 1843/44. évi mind a kormány, mind pedig az ellenzék számára felemás eredményeket hozó országgyűlésről hazatérő vasi követek végbeszámolójukat az 1845. január 27-ére összehívott közgyűlésen mondták el és nyújtották be.

178 A beszámoló szokatlanul heves vitája során a liberálisok részéről felszólaló gr. Zichy Hermann javaslatára a közgyűlés úgy döntött, hogy Vas megye felirattal fordul az uralkodóhoz, melyben kéri az országgyűlés mielőbbi összehívását az éppenhogy befejeződött diétán félbemaradt kérdések tárgyalása és megoldása érdekében. A közgyűlés ugyancsak gr. Zichy Hermann indítványára a következő országgyűlésre érvényes követutasítások kidolgozására egy 22 tagú választmányt küldött ki.

179 Az 1846. december 9-én tartott közgyűlésen pedig előírták, hogy e választmány a jövőben az évnegyedes közgyűlések előtt mindig tanácskozzon, és az üléseken kialakított javaslatokat az esedékes közgyűlés tárgyalja meg. Egyúttal a választmányt - létszámában bekövetkezett csökkenés miatt - 10 fővel kiegészítették, s arról is intézkedtek, hogy a követutasítások fontossága miatt a választmány ülései nyilvánosak legyenek. E határozat szerint a követutasítások kidolgozásával megbízott Vas megyei választmány ülésein bárki megjelenhetett és felszólalhatott, de szavazati joggal csak azok rendelkeztek, akiket a választmányt kijelölő, majd pedig kiegészítő közgyűlési határozatok névszerint megemlítettek.

180 Az országgyűlési választmány hamarosan meg is kezdte munkáját, s első javaslatait - melyek az örökváltsággal és az ősiséggel foglalkoztak - be is nyújtotta az 1847. február 8-i megyei közgyűlésre, ahol mindkettőt felolvasták, de tényleges tárgyalásukat - azon megfontolásból, hogy lévén azok nagyfontosságú kérdések, velük kapcsolatosan csak kellő felkészülés után lehet nyilatkozni-a következő megyei kongregációra halasztották.

181 Az 1847. május 3-ára összehívott megyei közgyűlésen a vasi konzervatívok csak a földesúrra, a liberálisok pedig - az országgyűlési választmány javaslatával egyezően - a mindkét félre nézve kötelező örökváltság bevezetése mellett szálltak síkra. Előbbiek azzal érveltek, hogy a jobbágyok, ha az örökváltságot hasznosnak ítélik, úgyis kezdeményezni fogják, ellenkező esetben azonban teljesen felesleges őket a megváltás összegével anyagilag megterhelni. A Vas megyei liberálisok - élükön Vidos Józseffel és báró Mesznil Viktorral - azonban a mindkét félre nézve kötelező örökváltság kimondását kívánták, többször is utalva azokra az előnyökre, melyek az önmagukat 1840 után megváltott egykori jobbágyközségekre háramlottak. A több mint 70 felszólalás, és csaknem ötórás vita után megtartott szavazáson a liberálisok álláspontja győzedelmeskedett, és így a közgyűlési határozat az általános örökváltság bevezetésének kezdeményezését és támogatását írta elő a majdan megválasztandó országgyűlési követek számára. A hosszasan elhúzódó vita miatt csak másnap tárgyalt a közgyűlés a megváltás módjáról és a földesurak kármentesítéséről. E kérdésekkel kapcsolatosan is nagy vita támadt, nem kevéssé azért, mert még az országgyűlési választmány tagjai között sem alakult ki egységes álláspont azokat illetően. Abban azonban mind a választmányi tagok, mind pedig a köz194