Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

létnek, és ezért a jobbágyi sorból szabadult személy a hazát közönségesen fenyegethető külső erőszak és balsors esetében is - nem egyedül csak urát változtatja - hanem tulajdonosságát törvényes szabadságát, s így polgári legfőbb boldogságát veszítheti e/."

81 Az alsótábla negyedik úrbéri tárgyú üzenete befejező részében felszólította a főrendeket revideálva álláspontjukat járuljanak hozzá az engedőleges örökváltság bevezetéséhez, mondván „ ... az emberi jussokban gyökerezett - másnak nem ártó - a közboldogságot pedig gyarapító minden lépéseket elősegélleni legszebb célzása, de nemes kötelessége is lévén a törvényhozásnak... "

82 Az alsótábla negyedik üzenetét a mágnások 1833. november 11-én tartott ülésükben vitatták meg. Több, a követek állásfoglalása ellen intézett felszólalás után, az ülésen elnöklő József nádor javaslatára a főrendek - elveikhez való ragaszkodásukat kifejezve ugyan, de - hivatkozással arra, nehogy az ő ellenkezésükön bukjon meg a jobbágyok helyzetének javítása, felhagyva addigi makacs ellenállásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az úrbéri tárgyú munkálat V. cikkelyének 2. §-a az alsótábla többségének akarata szerinti kiegészítéssel és megfogalmazásban kerüljön az uralkodó elé.

83 A főrendek ezen állásfoglalása következtében az úrbéri tárgyú javaslattal kapcsolatos események felgyorsultak. Az alsótábla 1833. november 13-án, 1 5-én és 16-án tartott kerületi, valamint november 1 8-án lezajlott országos ülése, továbbá az utóbbiból kelt ötödik üzenet nagy örömmel fogadta a mágnások negyedik válaszát. A követi tábla november 15-i ülésén készített felirati javaslatot, miután azt a három nappal későbbi országos, majd pedig a november 19-én tartott főrendi ülés is minden változtatás nélkül elfogadta, a még aznap lezajlott elegyes ülésből az uralkodó elé terjesztették.

84 Az országgyűlésről az uralkodó elé került úrbéri tárgyú törvényjavaslat tehát lehetővé kívánta tenni egyrészt, hogy a jobbágyok úrbéres tartozásaikat, szolgáltatásaikat és adózásaikat földesurukkal kötendő külön-külön örökös szerződések alapján a jövőben évente egyszeri pénzlefizetéssel egalizálják, másrészt engedélyezni kívánta azt is, hogy a jobbágyok földesurukkal szabad egyezkedés alapján kialkudott és örökös szerződésben rögzített pénzösszeg lefizetésével minden úrbéres kötelezettségüket egyszer és mindenkorra megváltva kiemelkedjenek a jobbágyi társadalomból. A javaslat fontos eleme volt, hogy az önmagát megváltó jobbágy továbbra is volt földesura jurisdictiója alatt marad, valamint az is, hogy a kisebb királyi haszonvételek adásvételéről csak ideiglenes szerződéseket köthetett földesúr és jobbágya. Amennyiben a kisebb királyi haszonvételek mégis az örökváltsági szerződések tárgyai közé kerülnének - a felterjesztett javaslat szerint - azokat a szerződő földesúr örökösei a felszabadult jobbágytól vagy jobbágyoktól törvényes úton visszaperelhetik.

85 I. Ferenc az úrbéri tárgyú törvényjavaslatra csak több mint kilenc hónappal a felterjesztés után, az 1 834. augusztus 28-án kelt és 30-án nyilvánosságra hozott leiratában reagált. A resolutio az V. cikkely magyar nyelvű változatában kinyomtatva alig 21 sorra terjedő 2. §-át egyetlen szakasztól eltekintve elfogadta, ám az elvetett szakasz éppen az engedőleges örökváltság lehetőségét tartalmazó alig több mint 6 sor volt. A királyi leirat ugyanakkor azzal a kiegészí180