Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

téssel találta elfogadhatónak az úrbéres tartozások, szolgáltatások és adózások évente egyszeri pénzlefizetéssel történő egalizálását magában foglaló örökös szerződések megkötését, hogy azokra vonatkozóan fenntartotta az uralkodó felügyeleti - azaz engedélyezési -jogát, melyet a király a Helytartótanács révén kívánt gyakorolni. A resolutio is úgy foglalt állást, hogy a kisebb királyi haszonvételek az örökös szerződések tárgyai nem lehetnek, s amennyiben a szerződésekben azok mégis helyet kapnának, úgy a földesúr örökösei a szerződés ezen részét az illetékes úriszék előtt indított per során megsemmisíttethetik.

86 Az úrbéri tárgyban az országgyűléshez leküldött királyi resolutiót a vasi követek jelentésük mellékleteként természetesen eljuttatták megyéjükbe, ahol azt az országgyűlési utasítások kidolgozásával megbízott választmánynak adták át véleményezés céljából. Az 1834. szeptember 9. és 11. között lefolytatott választmányi üléseken kialakított és az esedékes megyei közgyűlés elé terjesztett vélemény az úrbéri tárgyú törvényjavaslat V. cikkelyének 2. §-ával kapcsolatban nyilvánosságra hozott uralkodói állásfoglalást azzal a kis kiegészítéssel tartotta elfogadhatónak, hogy a jobbágy és földesura között az úrbéres tartozások, szolgáltatások és adózások évenként egyszeri pénzlefizetéssel történő megváltásáról kötött örökös szerződések azon részének - mely a kisebb királyi haszonvételek örökös elidegenítését tartalmazza -érvénytelenítésére indított perek ne úrbéri - mint az a resolutióban szerepelt - hanem az alperes jobbágyok számára kétségtelenül előnyösebb feltételeket jelentő, törvényes úton folyjanak.

87 A megyei választmány ezen előterjesztését az 1834. szeptember 15-ére összehívott megyei közgyűlés teljes egészében jóváhagyta, s Vas megye ezen döntését természetesen a követek tudomására hozták.

88 Az augusztus 28-án kelt királyi leirat tárgyalását az alsótábla 1834. szeptember 2-án tartott kerületi ülésén kezdte meg, s az V. cikkely 2. §-a a szeptember 27-i ülés napirendjén szerepelt. Ekkor gyakorlatilag minden vita és egyetlen hozzászólás nélkül egyszerűen csak szavaztak a kérdésről, mely voksolás során 33 megye 13 ellenében úgy nyilatkozott, hogy az uralkodói leirat állásfoglalása ellenére kiáll az engedőleges örökváltság legalizálása, azaz az 1833. november 19-én kelt felirat és törvényjavaslat tartalma mellett. Vas követei - bár véleményük milyensége az addigi tárgyalásokon és szavazásokon tanúsított magatartásuk alapján nem lehetett kétséges - ismeretlen okból nem szavaztak vagy nem voltak jelen az ülésen.

89 Az úrbéri tárgyban kiadott királyi leirat vitatása 1834. október 1 5-én fejeződött be. A tárgyalás menetéről és a kialakított többségi véleményről a vasi követek október 30-án kelt jelentésükben tájékoztatták kiküldőiket. Vasban az illetékes választmány november 10. és 13. között, valamint 16-án tartott ülésein kialakított, majd a november 10-i megyei közgyűlésen minden igazítás nélkül elfogadott javaslat alapján a követek azt az utasítást kapták, hogy a továbbiakban is ragaszkodjanak a részükre az engedőleges örökváltság tárgyában korábban kiadott instrukcióhoz.

90 Mielőtt azonban Vas megye közgyűlésének ezen döntése eljuthatott volna a követekhez, az alsótábla november 10-i országos ülésén ismét szőnyegre került az örökváltság ügye. A királyi leirat tartalmának elfogadására felszólító 181