Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Feiszt György: Szombathely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII—XVIII. században

viszont a városi jövedelmekből és a bírságpénzekből. A forsponttól és a katonai beszállásolásoktól való mentessége további jelentős kiadásoktól kímélte meg.

49 A város érdekében végzett munkájáért egyszeri adományokban részesült. 1728-ban Tibolt Zsigmond bírónak szolgálataiért 20 akó bort ajándékozott a város tanácsa.

50 A város erdejéből évi 12 szekér fa volt a bíró járandósága.

51 De természetbeni juttatás járt neki gabonából és övé volt a vásári jövedelmek fele valamint az országos vásárok alkalmával a szekerek után járó álláspénz is.

52 Részesedett a pénzbüntetésekből és a bírságokból. A borral kapcsolatos egy forintos bírság 1/3-a illette meg. A csalárd mércével mérő kocsmáros 12 forintos büntetéséből szintén 1

/

3 részben,

54 a 4 forintos erdőbírságból pedig % arányban részesült.

55 Mint a tanács feje részesedett a purger taxából és a szándékosan kárt okozó emberek bírságából is.

56 Bár ez a felsorolás koránt sem teljes, látható, hogy a bíró viszonylag magas jövedelmet élvezett. Ezért a tanács már 1640-ben statútumba foglaltatta, hogy a bíró 4 forintnál nagyobb bírságot a maga számára nem vethet ki. Amennyiben az arányos részből neki több járna az is a városé legyen.

57 Természetbeni juttatásait is korlátozták amikor határozattá lett, hogy fajárandósága helyett csak 3 forintot kapjon a tanácsosokkal együtt.

58 A belső tanácsosok viszont úgy érezték, hogy a hivatallal járó nagyobb felelősség méltányossá teszi magasabb jövedelmüket. 1740-től a bírók évi 50 forintot kaptak a város kasszájából, de öt év múltán ennyi pénzért már senki sem akarta vállalni a bírói funkciót, ezért a bíró járandóságát 100 forintban szavazták meg.

59 A megnövekedett feladatok ellátásában a bíró nemcsak igényelte, hanem meg is követelte a tanács tagjainak részvételét. Már 1637-ben határozat született: „ha az esküdtek vagy a tisztviselők időben nem jelennek meg a bíró hívására, hacsak valami nagy útjuk vagy nyavalyájuk nincs, helyükre mást fognak választani. "*° Bár ez az intézkedés feltehetőleg a bíráskodási esetekre vonatkozott, mutatja a tanácsosok elhúzódását az ügyintézéstől, hiszen a bírónak 1627 óta megvolt az a joga, hogy a magistratus üléseiről távolmaradókat egy forintra megbírságolhassa.

61 A perceptori intézmény kialakulása Szombathely város tanácsának ülésén 1654-ben határoztak először arról, hogy: „Hés Jánost perceptorságra választják, hogy őkegyelme gondot viseljen mindenféle jövedelemre szorgalmatosan".

62 Hés János volt az a városi tanácsos aki 1654 januárjában ellenőrzésképpen megszámolta a város, bírónál lévő készpénzét.

63 Nem tudni azonban mi okból, de a perceptorság intézménye a határozat ellenére sem vert gyökeret Szombathely magistratusában. Négy évvel később a város ülésén ismét óhajként hangzott el, hogy, legyen egy perceptor, aki a város proventusát és jövedelmét beszedje, és ha valami pénzt bíró uramnak ad, bizonyos quientiát vegyen tőle jövendőre".

m Ez a statútum tehát a perceptor személyét adószedőnek és pénztárosnak határozta meg egy személyben. Ennek ellenére azonban Szombathelyen perceptor továbbra sem 129