Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Feiszt György: Szombathely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII—XVIII. században

tevékenykedett. Legközelebb az 1 696. évi közgyűlésen foglalkoztak a perceptor kérdéssel, amikoris elhatározták, hogy ezentúl évente külön személyt fognak választani, akinek a feladata a városi bevételek és kiadások elszámolásairól szóló jelentések elkészítése lesz.

65 Foganatja ennek a határozatnak sem lett és 1 705-ben a tanács, lakonikus rövidséggel már csak ennyit vétetett jegyzőkönyvbe: „végeztetett hogy számadások legyenek".

66 Mindezek után az első tényleges városi perceptort 1713-ban választották meg Rosty Zsigmond személyében.

67 Az első perceptori számadások átvizsgálásakor azt láthatjuk, hogy az 1 710-es évek perceptorai egy személyben számoltak el a militaris és domestica cassák összegeivel, gyakorlatilag átvették azt a módszert, ahogyan a bírók a munkát a korábbiakban intézték. Természetesen ez nem véletlen, minthogy a munkát ezután is a bíró irányította és feltehetőleg a perceptor csak az összesítéseket végezte el. így volt ez 1 722-ig. Ebben az évben Rosty Zsigmond lett a város bírája és megválasztása után azonnal jegyzőkönyvbe is vétette, hogy ,,nem kíván számadó fenni".

68 Ekkor született meg a határozat, hogy a pénzt ezentúl ne a bíró hanem a perceptor kezelje. Évi fizetése 12 forint lesz.

69 A meghatározott fizetéssel hivatalba állított perceptor megjelenésével a szombathelyi megistratus megtette az első intézkedést a fejlettebb pénzügyigazgatás felé.

70 A városbírónak a pénzkezeléstől történő mentesülésével párhuzamosan elkezdődött a város gazdasági és pénzügyi irányításában egy kevésbé látványos folyamat, melynek során az ellenőrzésben a városi jegyzőnek egyre nagyobb szerep jutott. Szombathely pénzügyi tisztviselői A város írásos ügyeit a jegyző, a nótárius intézte. Erre a feladatra igyekeztek megfelelő képességű embert választani. Figyelemreméltó, hogy milyen nagy számban választottak deákos képzettségű embereket Szombathely város tanácsába. Volt olyan eset, hogy a belső és külső tanácsban egy időben három deák is volt.

71 A jegyző 1631 óta volt tagja a belső tanácsnak, ahol a képzett jogi ügyekben jártas ember jelenléte elsősorban a statutumalkotásoknál volt a város hasznára. A jegyző fő feladata a jegyzőkönyvek vezetésében állt. Témánk szempontjából azonban az a kiemelkedően fontos, hogy mindig a nótárius végezte a tanács elé helyezett elszámolásoknak nemcsak a záradékolását, hanem ellenjegyzését is.

72 Mindemellett a városban elrendelt összeírások jegyzékeit is ő készítette.

73 A tanácsra háruló adminisztrációs munkában 1762-ig egyedül kellett helyt állnia, ugyanis csak ekkor rendszeresítették az aljegyzői állást

74 A nótárius vezette a város ingatlan nyilvántartását is.

75 Meggyőződésünk, hogy fizetése nem volt arányban a reá háruló munkával. Eleinte nem fizetést, hanem rétet kapott a várostól, „mely a mindenkori jegyzőé /egyen",

76 valamint a tanácsosoknak járó juttatásokat élvezte és mentes volt a forponttól valamint a beszállásoktól. 1 71 8-ban amikor Illés Istvánt voksolással választották nótáriussá, ő lemondott, mondván: akik a dolgot - ti. a notariusságot - nem értik, azok által 130