Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Borsa Iván: Vas vármegye címere

is a sövény hézagaiból lövő réseket gyártott. Ekként a meg nem értett sövényvár helyébe valami kővárfélét próbált kivésni; csakhogy ennek szerkezetéhez sem értvén, a lőrések második sorát a vár vagy bástya a/apján helyezte e/."

40 Az 1860 táján keletkezett és 1867-ig használatban volt „pecsétnyomók vésőinek az 1837-i pecsétből azt kellett következtetniök, hogy annak tulajdonképpen kővárat kellene ábrázolnia, de mivel a kővárnak olyatén ábrázolását képtelenségnek tartották, azért fölhatalmazva érezték magukat, hogy a maguk fejétől igazi, kockakövekből rakott zárt kapuval s efölött kétoldalt egy-egy kulcslyukszerű réssel ellátott öt ormós várat véssenek. "

41 „Az 1867 körül készült pecséten ... a vár elég alacsony és alul felül majdnem egyforma széles, az 1872. és 1876. évi pecséten ellenben az 1837. évi pecsétnek megfelelően alul jóval szélesebb, mint felül, de viszont az 1837-inél sokkal alacsonyabb. Végül a jelenlegi (1914) pecsét alul szintén szélesebb, mint felül, de jóval magasabb. A várnak az 1867. körüli és a jelenlegi pecséten 5-5 ormója van, az 1872. és 1876. évi pecséteken ellenben csak 4-4. Valamennyi pecsét az 1860-as években készült pecsétnyomókat követi abban az egyben, hogy a vár négyszögletes kövekből van rakva, eltérve viszont erre nézve az 1837. évi pecséttől. A vár lövőréseit illetőleg azonban már nem az 1860-as évekbeli, hanem inkább az 1837. évi pecsétet követték, de alkalmazásuknál a lőrések kerek lyukai minduntalan összeütközésbe kerültek az épület négyszögletes köveive/, és így az egész vár, különösen az alapzatába épített (!) lőrésekkel, valóságos építészeti képtelenséggé vált. Ezen az úton keletkeztek aztán az 1872. és 1876. évi pecséteken a lövőrések helyett a szimmetrikusan elhelyezett, értelem nélküli, árnyékolatlan benyomott vakablak- vagy inkább díszítésszerű körök is."*

1 (A kurzív szedésű szöveg Csánki Dezsőé, aki ily módon rövidítette le Tagányi fogalmazványát.) Az Országos Levéltár végső címerleírásában e rész - némileg eltérően az előzőktől - így fogalmazódott meg: „Kékszínű renaissance ízlésű pajzsban lebegő magyar sövényvár öt kiálló végű cölöppel, melyet háromszoros (felül s alul vékonyabb, középen vastagabb) vesszőfonás vesz körül. A cölöpök mögött szintén vesszőből font s ledöngölt földdel töltött sánckosár vagy sáncfal van alkalmazva ...".

43 (A kurzívval szedett szavakat Csánki Dezső toldotta be.) b) A madár. Tagányi 1898. február 4-i szakvéleményében olvashatjuk, hogy „a sáncon álló madár a levéltárnoki jelentés szerint majd gólya, majd strucc.... A megye XVI. századi pecsétéi e madarat hosszú lábbal és nyakkal, fölfelé álló forgószerű farkkal ... ábrázolják. Ezek után azt vagy struccnak vagy valami gázló madárnak kell tartanunk. Az, hogy strucc volna, nincs ugyan kizárva, de nem valószínű, az Anjouk strucca pedig semmi esetre sem lehet, mert nem patkót tart a szájában s mert a megyének e XVI. században keletkezett címeréhez az Anjouknak semmi köze. Címereink a struccot másként is használják ugyan, de mióta tudjuk, hogy sánckosár az, amin áll, még kevésbé tarthatjuk struccnak és a valószínűséghez közelebb állunk akkor, ha a kérdéses madarat valami gázlómadárnak tartjuk, mert e gátszerű sánc inkább vizenyős talajt tételez föl. 13