Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Borsa Iván: Vas vármegye címere

A gázlómadarak közül gólyára azért nem gondolhatunk, mert annak forgó­szerű farka nincsen; de szürke gémre sem, mert annak sincsen ilyen farka és ezen felül még fejéről lelógó toll bóbita jellemzi, amit a lenyomatokból kivenni nem lehet. A pecséteken ábrázolt gázlómadár tehát a legtöbb valószínűséggel darunak határozható meg. A Heraldikai és Genealógiai Társulat véleménye is eleinte erre gondolt, de szerinte az a körülmény, 'hogy a darut hazai heraldikai emlékeink mindig felemelt lábbal és karmai között kődarabbal szokták ábrázol­ni, kizárja azt, hogy a Vas megyei címer madara daru lett volna.' Ezek a katego­rikus állítások azonban a kellő alapot nélkülözik és éppen hazai heraldikai em­lékeinkkel állnak e/lentétben."Tagányi ezt követően Siebmacher címergyűjte­ményének magyar és erdélyi köteteiből tételesen közöl adatokat arról, hogy a magyar heraldikában a daru mi mindent is tarthat a lábában, s mi mindent a csőrében. Ez érvelés alapján a Vas megyei címer madarát határozottan daru­nak állapította meg. 44 A vármegye továbbra is ragaszkodott ahhoz a már megcáfolt állításához, hogy a darut csak féllábon állva, felemelt másik lábában követ tartva ábrázol­ták. Az Országos Levéltár viszont fenntartotta a daru mellett szóló érveket és elutasította azt az ellenérvet, hogy a vármegye épületein levő címerek struccot ábrázolnak. 45 Tagányi a madárral kapcsolatosan bekövetkezett torzulásokat a következő­képpen mutatta be: „Az ősi címer daruja ... az 1837. évi pecséten sem válto­zott, kivéve hogy a magasabbá lett vár miatt jóval kisebb lett. De a korszak heraldikai tudatlanságát még inkább jellemzik a Vas vármegye íróházának szintén e korból származó, föntebb említett pecsétéi. E pecséteken ugyanis a vármegye nem az egész címert, hanem e címernek csupán egyik al­katrészét: a darut alacsony dombon állva használta címerpajzs nélkül... " 46 Az 1860 táján készült pecsétek madara viszont a strucc. Ezt Tagányi e pe­csétek egyik „önkényes járulékának" nevezi. Az ezt követő pecsétek madarát viszont nem tudta azonosítani, csupán azt közli róla, hogy nem strucc. 47 Az Országos Levéltár zárójavaslata szerint „ ... A cölöpök mögött szintén vesszőből font s ledöngölt földdel töltött sánckosár vagy sánc fal van alkal­mazva, amelyen jobbra fordult, természetes színű daru áll.. .". 48 c) A madár csőrében levő tárgy. Címereslevél, így eredeti címerleírás hiányá­ban megoldatlan kérdés, hogy a címerképben levő daru mit tart a csőrében. Balogh Gyula a Vasmegyei Lapok 1891. július 30-i számában adott címerle­írása szerint „a fal ormán egy tevemadár (Strutz), mely csőrében vas (acél) pál­cikát tart." Tagányi a tárgyról első érdemi véleményében, amikor még viszonylag kevés pecsétkép állt rendelkezésére és Balogh imént idézett leírását sem ismerte, így írt: „Szájában is tart valamit melyet a levéltárnoki vélemény aczéldarabnak tart, de a pecsétadatok csak annyit igazolnak, hogy az valami hosszúkás egye­nes tárgy. Közelebbről meghatározni azt nem igen lehet de minek kelljen ép­pen aczéldarabra gondolnunk, amikor azt a daru természetének inkább megfe­lelő halnak is vehetjük annál is inkább, mert a (vármegyei főlevéltarnok által mellékelt) 13. számú legsikerültebb pecsétlenyomaton - ha ugyan nem csaló­14

Next

/
Thumbnails
Contents