Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Borsa Iván: Vas vármegye címere

A gázlómadarak közül gólyára azért nem gondolhatunk, mert annak forgószerű farka nincsen; de szürke gémre sem, mert annak sincsen ilyen farka és ezen felül még fejéről lelógó toll bóbita jellemzi, amit a lenyomatokból kivenni nem lehet. A pecséteken ábrázolt gázlómadár tehát a legtöbb valószínűséggel darunak határozható meg. A Heraldikai és Genealógiai Társulat véleménye is eleinte erre gondolt, de szerinte az a körülmény, 'hogy a darut hazai heraldikai emlékeink mindig felemelt lábbal és karmai között kődarabbal szokták ábrázolni, kizárja azt, hogy a Vas megyei címer madara daru lett volna.' Ezek a kategorikus állítások azonban a kellő alapot nélkülözik és éppen hazai heraldikai emlékeinkkel állnak e/lentétben."Tagányi ezt követően Siebmacher címergyűjteményének magyar és erdélyi köteteiből tételesen közöl adatokat arról, hogy a magyar heraldikában a daru mi mindent is tarthat a lábában, s mi mindent a csőrében. Ez érvelés alapján a Vas megyei címer madarát határozottan darunak állapította meg.

44 A vármegye továbbra is ragaszkodott ahhoz a már megcáfolt állításához, hogy a darut csak féllábon állva, felemelt másik lábában követ tartva ábrázolták. Az Országos Levéltár viszont fenntartotta a daru mellett szóló érveket és elutasította azt az ellenérvet, hogy a vármegye épületein levő címerek struccot ábrázolnak.

45 Tagányi a madárral kapcsolatosan bekövetkezett torzulásokat a következőképpen mutatta be: „Az ősi címer daruja ... az 1837. évi pecséten sem változott, kivéve hogy a magasabbá lett vár miatt jóval kisebb lett. De a korszak heraldikai tudatlanságát még inkább jellemzik a Vas vármegye íróházának szintén e korból származó, föntebb említett pecsétéi. E pecséteken ugyanis a vármegye nem az egész címert, hanem e címernek csupán egyik alkatrészét: a darut alacsony dombon állva használta címerpajzs nélkül... "

46 Az 1860 táján készült pecsétek madara viszont a strucc. Ezt Tagányi e pecsétek egyik „önkényes járulékának" nevezi. Az ezt követő pecsétek madarát viszont nem tudta azonosítani, csupán azt közli róla, hogy nem strucc.

47 Az Országos Levéltár zárójavaslata szerint „ ... A cölöpök mögött szintén vesszőből font s ledöngölt földdel töltött sánckosár vagy sánc fal van alkalmazva, amelyen jobbra fordult, természetes színű daru áll.. .".

48 c) A madár csőrében levő tárgy. Címereslevél, így eredeti címerleírás hiányában megoldatlan kérdés, hogy a címerképben levő daru mit tart a csőrében. Balogh Gyula a Vasmegyei Lapok 1891. július 30-i számában adott címerleírása szerint „a fal ormán egy tevemadár (Strutz), mely csőrében vas (acél) pálcikát tart." Tagányi a tárgyról első érdemi véleményében, amikor még viszonylag kevés pecsétkép állt rendelkezésére és Balogh imént idézett leírását sem ismerte, így írt: „Szájában is tart valamit melyet a levéltárnoki vélemény aczéldarabnak tart, de a pecsétadatok csak annyit igazolnak, hogy az valami hosszúkás egyenes tárgy. Közelebbről meghatározni azt nem igen lehet de minek kelljen éppen aczéldarabra gondolnunk, amikor azt a daru természetének inkább megfelelő halnak is vehetjük annál is inkább, mert a (vármegyei főlevéltarnok által mellékelt) 13. számú legsikerültebb pecsétlenyomaton - ha ugyan nem csaló14