Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960
Körmend lakosságában meg volt a hit és tenni akarás az új, a haladás érdekéért, és ezt tettekben be is bizonyította. Nem vártak felsőbb fórumok utasítására, maguk kopogtattak pártszervek, közigazgatási hatóságok ajtaján ós ajánlották fel munkájukat, tették meg javaslataikat. A szülői munkaközösségek Körmenden is, mint másutt, spontán jöttek létre. Csak 1947-ben, majd 1948-ban született minisztériumi intézkedés szülői munkaközösségek létrehozásáról az általános és középiskolákban. 55 1950-ben újabb minisztériumi rendelkezés szólt a szülői munkaközösségek feladatairól és szervezéséről. Eszerint biztosítani kellett a szülők minél szélesebb részvételét a közoktatási intézmények szocialista szellemének kialakításában. Segíteni kellett a dolgozók gyermekeinek beiskolázását, gondoskodni kellett a szülők továbbképzéséről. 56 A körmendi járás művelődési osztályához érkezett iskolai jelentések 1950-től beszámolnak a munkaközösségek munkájáról. Olvasóköröket, szülők iskoláját szerveztek mindkét körmendi általános iskolában. A leányiskolában 1950-ben 75, a fiúiskolában 100 fővel indult a szülők iskolája. 57 Az 1956-os ellenforradalom - amely a szülői munkaközösségek tevékenységét is félbeszakította - döbbentette rá a szülőiket és nevelőket közös gondjuk megoldására és arra, hogy közösen szervezzék meg a gyermekek foglalkoztatását, ellenőrzését, nevelésüket összehangolva irányítsák. A szülői mumkaközös>ségek r ós pedagógusok együttes munkájának támogatására társadalmi szervek és oktatási szakemberek számtalan formában, különböző módon adtak segítséget. Az ellenforradalmat követő időszakban tisztultabb politikai légkörben eredményesebben dolgozhatott együtt a szülői ház és az iskola. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei felhívták a nevelők és szülők figyelmét arra, hogy sem a szülők, sem a pedagógusok nem tudják az ifjúság szocialista szellemben történő nevelését egyedül eredményesen megvalósítani. 58 Az együttműködés érdekében került átdolgozásra az általános iskolai Rendtartásnak a család ós iskola kapcsolatáról szóló fejezete. A munkának a gyümölcse lassan beérett. Egyre több szülő tartotta fontosnak, hogy gyermeke érdekében szorosan együttműködjék a nevelőkkel, segítse azokat felelősségteljes munkájukban. Megváltozott az osztályonként tartott szülőértekezletek témája. Egyre több pedagógiai vonatkozású előadás került napirendre, megvitatásra. Azok a nevelők, akik kételkedtek a szülői házzal történő közös munka eredményességében, meggyőződtek nézetük helytelen voltáról. A felszabadulástól 1960-ig eltelt tizenöt év gazdag tapasztalatának felhasználásával az MSZMP VII. kongresszusán elhangzott irányelv alapján készült el az 1961. évi III. törvény, amely a magyar oktatásügyben jelentős változást hozott. A törvény három pillére: az iskola, a gyakorlat és a termelőmunka szorosabb összekapcsolása, az iskolai művelődés színvonalának emelése, és a kommunista szellemben való nevelés. A törvény nagy jelentősége, abban rejlett, hogy hosszabb időszakra irányt mutatott az egész köznevelés fejlődésének. Középfokú oktatás Gimnázium Körmend község lakossága és vezető testülete már a századforduló előtt kérvényezte, sürgette egy középfokú iskola létesítésiét. Körmend helyett Szentgotthárd kapta az anynyira óhajtott gimnáziumot. Körmend 1945-ig mindössze egy polgári iskolát mondhatott magáénak. Ez jelentette a magasabb fokú oktatási intézményt. A lakosságnak az a vágya, hogy Körmendre egy középiskolát telepítsenek, nemcsak a járási székhely, hanem a környező falvak gyermekei számára is biztosította volna a továbbtanulást. Az 219
