Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

itt felállítandó középfokú intézet több gyermek tanulását tette volna lehetővé, mivel mentesültek volna Szentgotthárd, vagy a megyeszékhely, Szombathely iskoláiba való bejárástól, esetleg internátusban, magán szálláson történő lakástól. Az isikoláztatás a szülőktől jóval kisebb anyagi áldozatot igenyelt volna. Az 1950-as évek elején a gazdasági nehézségek elodázták a II. vüágáború pedig eleve kizárta, hogy a község régi tervéről még csak említést is tegyen hivatalos fórumok előtt. Az a tény, hogy a sorra jelentkező nehézségek megakadályozták a középiskola létrehozását, nem jelentette azt, hogy a körmendiek lemondtak volna róla. A felszabadulás hozta meg a nagyközség számára az oly régen várt középiskolát is. A felszabadulás után a körmendiek éltek azzal a lehetőséggel, amelyet a kormány azok számára biztosított, akik tanulmányaikat folytatni kívánták. Egymás után jöttek létre a dolgozók iskolái, alsó és középfokon. Ezek megnyitásához könnyebb volt megteremteni - szerényen is - a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 1945 után a dolgozók gimnáziumának V. osztálya nyílt meg. Körmend község 1945ben az iskolaév megindulásakor kérte a gimnázium felállításának engedélyezését. Kérése végül meghallgatásra talált. 1946 augusztusában háromtagú küldöttség utazott egy teherautón Budapestre a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba, hogy a gimnázium felállításáért szóló kérelmet személyesen nyújtsa át. Augusztus 27-én kapta meg a delegáció a koedukáoiós-bifurkációs gimnázium szervezésére felhatalmazó engedélyt.

59 A minisztérium az oktatás helyéül a polgári iskolát jelölte ki. A polgári iskola igazgatója hivatalosan közölte, hogy a háborús károk következtében erősen megrongált épületben, amelynek több termét katonaság vette igénybe, nem tud helyet biztosítani a gimnázium részére. Egyetlen megoldási lehetőségként jött számításba a r. kat. egyház tulajdonában lévő valamelyik iskolaépület. A kat. egyházközség az elemi leányiskola épületének emeleti helységeit adta át két évre. A rendelkezésre álló tantermek, helyiségek, magukon viselték a háborús sérüléseket. Hiányoztak ajtók, ablakok ós valamennyi felszerelésük. A tanulók szülei azonnal hozzáláttak az épület rerabehozásához. Még javában folytak a helyreállítási, takarítási munkák, mikor szeptember 8-án Körmend első középiskolájának évnyitójára sor került, amelyet hely hiányában a községháza nagytermében tartottak meg a község vezetőinek jelenlétében. A tanítás szeptember ió-án kezdődött. A beirt tanulók száma 49 volt. Az iskola fenntartási költségének egy részét a község vállalta. Az államosításig, 1948-ig államilag segélyezett községi gimnáziumként működött. Az államosítás alkalmával vette fei és azóta is viseli az iskola Kölcsey Ferenc nevét. Az új oktatási intézmény tanulóinak legnagyobb része a helybeli polgári iskola növendékei sorából került ki. A polgári iskolából jelentkezett tanulóknak tantervkülönbözeti felvételi vizsgát keiket tenniök. A vizsgákra való előkészítést még a tanév hivatalos megnyitása előtt elkezdték, hogy időt takarítsanak meg, és jól elsajátíthassák az előírt tananyagot. A különbözeti vizsgákat október első felében tartották meg. A vizsgákon a tankerületi főigazgató is jelen volt. Azok a tanulók, akik megfelelő tudásról tettek bizonyságot, végleges felvételt nyertek. Addig mint ideiglenesen beírt növendékek szerepeltek. Az 1946-47-es iskolaévben beírt 49 tanuló közül 9 magánúton folytatta tanulmányait. Az első növendékek 46,93%-a leány, 53,07%-a fiú volt.

wl Körmenden,az iskola székhelyén lakott 29 tanuló, ebből hatan szállásadónál. Bejáró volt 10 fő. Valamcnynyien kerékpárral jártak iskolába. Magyarszecsődről 3, Harasztifaluból 1, Nádasdról 2, Felsőberkiből 1, Rádóckölkedről 3 tanuló utazott naponta Körmendre.

r,J Az első évben az új intézmény végig nehézségekkel küzködött. Hiányoztak a can220