Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Bariska István: A protestáns Kőszeg II. Ferdinánd korában

Pintér János, mint az várható volt, 1631. június 2-án elutasító választ kapott, amikor a Kőszegen megejtett választását a kormányszéken meg akarta erősíttetni. Itthon, Kőszegen viszont nagy tanácstalanság uralkodott. A szenátusnak ugyanis elképzelése sem volt, miként békítse ki Sennyey kancellárt és Gertinger alsó-ausztriai kormányzót, mielőtt jelentésüket a kőszegiek ellenállásáról II. Ferdinándnak megteszik. Pintér városbírót és társait azonban 1631. július közepén végre hazaengedték. Július 20-án Pintér János hosszú szünet után ismét a város élére állt. A négyhónapos bécsi fogságból megtért városbíró azonban csak homályosan utak szabadon bocsátásának igazi okaira: elsősorban D. Schafflerrel, alsó-ausztriai kancellárral folytatott tárgyalásaira. A legfeltűnőbb azonban Pammer Benedek helyettes bíró elmarasztalása volt, no és az, hogy a szenátus két kamarájának magyar tanácsosait lazítással, rebellióval vádolta. 5. A katolikus Gazdag György színrelépése (1631. május-július) Ekkor már ismert volt a katolikus Gazdag György levele a kőszegi tanácshoz, pontosabban „A kőszegi katholicusoknak, a böcsületes és tisztelendő Biro Urunknak és Tanácsbeli Urainkhoz" írt beadványa, amelyet 1631. május i-én fogalmazott meg, és amelyet Jézusnak, Sirák fiának könyvéből vett, s sokak által idézett híres mondatával zárt: „Quidquid agis, prudenter age respice finem" (Bármit teszel, tedd okosan, és gondolj a halálra, Sirák: 7,36).

17 Ez a beadvány lett a kőszegi katolikus kisebbség első nyílt programnyilatkozata. A Gazdag-üggyel már a Pammer vezette szenátusnak is foglalkoznia kellett. 1631. május 25-én hozta a helyettes városbíró a két tanács tudomására, hogy Gazdag György a szenátus háta mögött két levelet is küldött Bécsbe Pintér városbíróhoz: Pintér és Pammer közt létrejött meghasonlás egyik előkészítője lett ezzel. Ez utóbbit vádolta azzal, hogy okozója lesz a bécsi áristomban szenvedő Pintér szomorú sorsának: „Császár Urunk Fölsége súlyos büntető ostora reánk ne következnek az engedetlenségért, elsőben is kiváltképpen azokra, akik a bécsi árestumban volnának."

18 Június 2-án Hosztódi János Bécsből visszaérkezve azt javasolta, hogy állítsák Gazdag Györgyöt a kőszegi törvényszék elé, de képtelenek voltak érvényt szerezni ennek a szenátusi határozatnak. Egyre érezhetőbben csökkent a kőszegi protestáns önkormányzati testületek tekintélye. Így 1631. június 7-én már az is kétségessé vált, hogy a tanács elküldi-e megbízólevelét Pintér Jánosnak bírói hivatala bécsi megerősítéséhez. A Sennyey kancellár látogatása előtt deklarált egység már a múlté volt. 6. Kísérlet a város katonai megszállására (1631. július-augusztus) 1631. július 28-án nagy izgalmat keltett Kőszegen a hír, hogy a Ferdinánd-párti Bakács ezredes egyelőre nyolcvan huszárral Kőszegen kíván kvártélyozni. A következő nap már ötszáz huszár érkezését erősítették meg a szenátus előtt. A város aggodalma nőttőn-nőtt. Még emlékezett Sennyey kancellár fenyegetésére, aki április 8-án, kőszegi tárgyalása idején kijelentette II. Ferdinánd utasításának végrehajtására: „német hadinép tán nem szükségeltetik, ha egyszer vármegyeit is ki lehet rendelni a császár nevében".

w A fenyegetés nem volt alaptalan. Bakács ezredes kompániái valóban megérkeztek, ő maga Eszterházy Miklós nádorra hivatkozott a megrémült kőszegi követeknek. Egyik kapitánya azonban kényes helyzetbe hozta. Ez a bizonyos Czemetei kapitány ugyanis 1631. augusztus j-én erőszakosan bekvártélyoztatta magát a kőszegi Háger-házba, majd a joggal tiltakozó Pintér városbírót fegyvereseivel lefogatta. Csak Eszterházy 66