Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Vass Előd: Vas megyei helységek III. Murád szultán korabeli török adóösszeírása 1574-1696

A török részletes adók részletes összeírásában első helyen az említett kapuadó szerepelt. A következő földesúri adó a búzatized volt. A sárvári, jánosházi és vasvári náhijék 1582 körüli török összeírásának a sajátossága az, hogy csak a kapuadót és a búzatizedet tüntette fel részletesen helységről helységre, s a többi adó közül csupán a kétszeres és a musttized szerepelt még helyenként. Az összeírás elkészülésének ez a módja utal arra. hogy a törökök 1582 nyarán gyorsított eljárással gyűjtötték helységről helységre haladva az "adóadatokat. Ennek a következménye lehet, hogy a jánosházi náhije, amely a török helyőrségekhez a legközelebbi, a legpontosabb török összeírásban részesült. A sárvári és vasvári náhije már a fenti módon elnagyolva készült. A gazdálkodásra utaló adatok közül a három náhije területén ezért a továbbiakban a búza-, a kétszeres és a musttizedek adatait értékeljük.

27 5. sz. táblázat A sárvári, jánosházi és vasvári náhijék búzatizedének megoszlása 1582 körül Náhijék Búzatized Összes termés Egy kapu termese (kilában) (kilálban) (kilában) Sárvár 895 13 909,50 331,16 Jánosháza 415 6 681,50 180,50 Vasvár 2829 46 546,90 216.88 Az összeírásban szereplő búzatized és kétszeres tized mértékegysége a kila, amelyről pontosan nem tudjuk, hogy Vas megyében mennyit ért. Nagyon valószínű azonban, hogy a török a helyi mértékegységet tüntette fel „kila" megnevezéssel. Ebben az időben már Vas megyében is elterjedt az alsó-ausztriai mérő, mellyel hozzávetőlegesen a bécsi és pozsonyi mérő is azonos, s bár a szóhasználat nem mindig következetes, de általában a 0,6 hl térfogatú űrmértékről van szó. Az 5. sz. táblázat kimutatásában a búzatermés egy kapura eső átlagát így számítottuk ki. Ebből a vetőmagszükséglet mennyiségét holdanként két mérővel számítva és háromszoros terméshozamot véve, az egy kapura eső termés mennyiségét velük elosztjuk, a „halmozott" termőterületet kaphattuk meg. A termés becslése a vetésterület ismeretére épül, mivel tudjuk, Vas megyében közepes sikértartalmú búza csak a Rábától északra, míg a Rábán inneni részén szürkés lisztű, gyenge sikértartalmú búzákat termeltek. A tavaszi vetés kétiszeres, az őszi vetés háromszoros terméshozamot eredményezett, s így a török összeírásokban szereplő búzatized mennyisége is az évi „halmozott" terméseredmény egytizedét jelentette. A fentiek figyelembevételével a sárvári náhijében az egy kapura eső „halmozott" terméseredmény hitben számított mennyiségét 45 magyar holdon, a jánosházi náhijében 23 magyar holdon és a vasvári náhijében pejdig 29,5 magyar holdon termesztették átlagosan.

28 6. sz- táblázat A sárvári, jánosházi és vasvári náhijék bortermelésének megoszlása 1582 körül Náhijék Musttized Összes termés Egy kapu termése (cseberben) (hl-ben) (hl-bcn) S3.rV3.tr ™~ ' —— Jánosháza 11 13,69 0,37 Vasvár 106 , 131,97 0,62 A három náhije közül a sárváriban nem írtak össze musttizedet, a jánosházi és vasvári náhijékben viszont igen alacsony mennyiségű bortermelésről kapunk értesülést a 6. sz. táblázat adataiból. Kérdésünkre, hogy búzából és borból piacra juthat-e, egyértelmü39