Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Vass Előd: Vas megyei helységek III. Murád szultán korabeli török adóösszeírása 1574-1696
en csak úgy válaszolhatunk: se búzából, se borból nem termeltek elegendőt, s az önellátást is időnként csupán vásárlással oldhatták meg.' 29 Az állattenyésztésre a török adóösszeírás gyorsított és elnagyolt jellege következtében csupán a vasvári náhije néhány helységében jegyeztek fel értékelhető adatokat. A méhtartásra a méhtized kasonként szedett kettő akcsás adója alapján 19 helyiségben 429 méhkas számítható ki, s ez helyiségenként 22, és átlagosan számított kapunként 7 méhkast tételez fel. A sertéstartásra 23 ^helységből az egyévesnél öregebb sertésekre kivetett kettő akcsás adó alapján 23 helységben egyenként 45 sertés, valamint egy átlagos kapura 15 egyévesnél öregebb sertés számítható ki. A juhtartásra a juliadó (adet-i agnam) feljegyzései alapján a vasvári náhijében 21 helységben összesen 497 szintén egyévesnél öregebb juh megadóztatásáról rendelkezünk adatokkal. A 21 helységre egyenként 23 darab, s egy átlagos kapura pedig 7 juh esik, ha a török törvénykönyv (kannunáme) adóztatásra vonatkozó rendelkezései szerint az adóösszegből számítjuk ki a darabszámot. 30 Ä török részletes adóösszeírások rendszerint minden helységnél Összesítve is feltüntetik a részletes adó összegét, melyet a kapuadó állandó összegéin kívül a helységenként változó búza-, kétszeres, must-, káposzta- stb. tizedek, valamint a különböző illetékek kényszerárfolyaimán számítják ki egy-egy összegre A búza küáját 12 török akcsa, azaz 24 magyar dénár, a must cseberjét 77 török akcsa, vagyis 144 magyar dénár értékben jegyezték fel. 7. ÍZ. táblázat A sárvári, jánosbázi és vasvári nábijék török részletes adóinak megoszlása 1582 körül Náhijék összes adóösszeg Egy kapura eső összeg (török akcsa) (magyar arany) (magyar arany) Sárvár 23 729 316,38 7.53 Jánosháza 16 800 224,00 6,04 Vasvár 101'500 1327,86 6,44 A helységenként összesen és részletezve kimutatott török részletes adók megoszlását a 7. sz. táblázat mutatja be. A török akcsaértókiben feljegyzett adóösszegeket magyar aranyforint értékre számítottuk át, mivel egykorú feljegyzésekben egy magyar arany 75 török akcsát ért. 3 * Az egy kapura eső adóösszegben a mezőgazdasági termelés megadóztatása a terméseredmények szerint különbözhet. Az itt bemutatott 1582 körüli adóösszeírásunk sajátossága, hogy a kapuadó, a búzatized és a musttized adófajták részletezésén kívül a többit nem sorolja egyenként fel a legtöbb helységnél, hanem egy összegben tünteti fel. így a mezőgazdasági termelés részletes értékelése sem lehetséges. A forrásunk lehetősége szerint a vasvári náhijébe tartozó, egy átlagosnak számító kapura eső 6,44 magyar aranyforint-adó kifizethetőségét szeretnénk kiszámítani. Ha egy kapura 216,88 hl búza 21,55 magyar aranyforint értékben, 0,62 hí bor 0,51 magyar aranyforint értékben, valamint 15 sertés, 7 juh és 7 méhkas jut, akkor ennek az átlagos kapura eső jobbágygazdaságnak a kiszámítható évi jövedelme meghaladta a 22 magyar aranyforintot.A török földesúri adóra eső 6,44 magyar aranyforintot a mintegy négyszeresét meghaladó jövedelméből már minden kapu-háztartás ki tudta egyenlíteni. 32 40
