Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

módját, az eleinte önkéntes képzést kötelezővé tették. 1960-tól a továbbképzések célja az új, bevezetésre kerülő iskolareform előkészítése volt.

41 Az 1961. évi III. törvény a továbbképzés fő formájának a szakmai munkaközösséget jelölte meg. Körmend mindkét általános iskolájának nevelői az iskolák által kidolgozott tervek szerint vettek részt egyéni és csoportok részére szervezett továbbképzéseken. Bekapcsolódtak a „Nevelj jobban" mozgalomba is.

42 Az iskolák igazgatóinak időszaki jelentése szerint a világnézeti továbbiképzésben lassúbb volt a nevelők fejlődése, mint szakmai tárgyakban. A személyi és tárgyi feltételek hiánya hosszú évaken át megfigyelhető az általános iskolákban, és ez alól a körmendi iskolák sem voltak kivételek. Változás csak 1958-ban következett be az új általános iskola megépítésével. A hiányos felszereléseiken a nevelők maguk által készített egyszerű szemléltető eszközökkel igyekeztek segíteni. A természettudományos nevelés érdekében vetítésekkel próbálták a hiányos felszereléseket pótoki.

43 Állandó korrepetálások, egymás óráinak kölcsönös látogatása, nevelési, módszertani kérdések megbeszélése szolgálta a tanítás színvonalának javítását. A pedagógiai gyakorlatban kialakított jó módszerek továbbadására hozták létre az ún. bázisiskolákat. A bázisiskolák bemutató tanításai az egyes iskolák nevelőit és a szülőket is közelebb hozták egymáshoz. A bázisiskolák hátrányai csakhamar megmutatkoztak. Válogatott nevelőtestület, jó felszerelés, modern szemléltetőeszközök segítségével jobb eredményt mutathattak fel, mint a gyengébb felszereléssel rendelkező intézetek. A jó nevelőtestület kialakítása érdekében a tanerőik állandóan cserélődtek, végül már a tanulókat is válogatták. Nem csoda, ha ellenszenv mutatkozott meg a bázisiskolákkal szemben. A látogatást végző pedagógus saját iskolájában nem tudta megvalósítani a tapasztaltakat, mivel nem rendelkezett hasonló feltételekkel. A minisztérium rövidesen meg is szüntette a bázisiskolákat, és helyette tapasztalatcsere-iskolákat jelölt ki. Körmend 1950 novemberében az általános fiúiskolát jelölte ki tapasztalatcsere-iskolának. Az igazgató fél éves tervet készített a bemutató tanítások rendjéről ós a hospitálásokról. Minden bemutató tanítás után a jelenlévők megvitatták észrevételeiket. A körmendi állami körzeti fiúiskolához mint tapasztalatcsere-iskolához tartoztak: a körmendi leányiskola, Egyházasrádóc, Egyházashollós és Csákánydotoszló általános iskolái.

44 Az iskolai munka elmélyítését, a tanulók képességének kibontakozását és a szabad idő helyes felhasználását szolgálták a különböző szakkörökben folyó munkák. Az általános leányiskola jól működő bábszakköre az 1957-58-as tanévben tízéves fennállását gazdag műsorral ünnepelte meg.

45 1947-ben irodalom-, egészségőr-, sportkörszakkör alakult, 1950-től működött a tánccsoport, 1951-től orosz, matematika, 1953-tól biológia-, néprajzi szakkör indult. Az általános fiúiskolában elektrotechnikai, famegmunkáló, biológiai, matematika-, sport- és zenei szakkör között válogathattak a tanulók. 1958-ban fizikaszakkor is indult.

46 Az iskolák egyre gyarapodó ifjúsági és tanári könyvtára a tanulmányi munka eredményességét szolgálta. Az általános fiúiskola annak ellenére, hogy volt jogelődjének, a polgári iskolának könyvállományából alig maradt valami, mégis szerencsésebb helyzetben volt e tekintetben is, mint a különböző felekezetek iskoláiból alakult leányiskola. Ha a rendelkezésre álló adatokat mindkét iskolánál összehasonlítjuk, az 1950-es évek közepén megmutatkozó nagyobb arányú eltérés az évtized végére elég jól kiegyenlítődik. A nevelésben fontos szerep jutott a napközi otthonoknak. Magyarországon már 1945 előtt voltak napközi otthonok, elsősorban a munkásosztály gyermekei számára. A felszabadulás után új korszak kezdődött a napközi otthonok életében is. Nemcsak 215