Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

számuk növekedett, hanem megváltozott tevékenységük, jellegük is. Nem csupán szociális és gyermekvédelmi intézmények voltak, hanem a nevelő munkában is jelentős -zerep hárult rájuk. Körmenden is sikerült megteremteni a napközi otthonos foglalkozás feltételeit az arra leginkább rászoruló gyermekek részére. A napközi, a tanítási idő után otthont nyújtott a dolgozó szülők gyermekei részére. Nyugodt körülmények között készíthették feladataikat, ehhez a pedagógusoktól segítséget és irányítást kaptak. A foglalkozást vezető tanár munkája a gyermekek nevelésére is kiterjedt. A napközi otthon 1954. január elején indult, egy tanuló csoporttal az általános fiúiskolában. Az egy csoportban 40 fő részére biztosítottak étkezést és tanulási lehetőségqt. A következő tanévben már két csoportban 80 gyermek, az 1957-58-33 tanévtől három csoportban 120 gyermek kapott napközis ellátást.

47 Az általános leányiskolában az új iskola elkészültétől, 1958-tól indult napközi otthonos tanulócsoport. Addig az arra legjobban rászorulók a fiúiskola napiközi otthonában kaptak ellátást/'

8 Az úttörőmozgalom mindkét iskolában 1946-ban bontakozott ki. Egyik iskolában sem volt olyan a politikai légkör, amely elősegítette volna a mozgalom erősödését. A felekezeti iskolákban a régi, elsősorban hitbuzgalmi egyesületeket erősítették. A volt polgári iskolában 1947-ben még tevékenykedett a cserkészcsapat, a Vörös/kereszt szervezet, Diákkaptár-mozgalom. A gyerekek a régi megszokott szervezeteikbe jártak, nem szívesen cserélték fel újra. A működő Batthyány Lajos cserkészcsapat mellé 1947. január 25-én Lórántffy Zsuzsanna néven lányok számára hoztak létre cserkészcsapatot.

49 1946-ban megalakult az 504-es számú Petőfi Sándor nevét viselő úttörőcsapat. Egy ideig egymás mellett működött az úttörőszervezet és cserkészcsapat. 1947. november 29-én egy jó szervező, lelkes pedagógus megalakította a 944. sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapatot lányok részére. Szervezésével már 1946-ban próbálkoztak, de eredménytelenül. Alakuló létszámuk 44 volt. Ez a szám néhány hét múlva kétszeresére nőtt. A cserkészek 75%-a jelentkezett úttörőnek. A csapat 1955. április 4-én Rákosi Mátyás nevét vette fel. 1957-től ismét Zrínyi Ilona néven működött. I947^ben a Vöröskereszt, Diákkaptár, önképzőkör beolvadt az úttörőmozgalomba, 1948-ban pedig megszűnt a cserkészcsapat. Az istkolák államosítása lehetővé tette, hogy minden iskolában megszervezzék az úttörőcsapatot. Az iskola megváltozott légköre, a nevelők politikai képzése elősegítette annak felismerését, hogy a neve.lőmunkához az úttörőmozgalom jelentős segítséget adhat.

50 A leányiskola csapatának tagjai 1949. április 25-én tették le úttörőfogadalmukat. Az 1949-50-es tanévben kialakították úttörőotthonukat Hivatalos működési engedélyüket 1949. június i-én kapták meg. A csapat munkáját elősegítette, hogy a község, a helyi pártszervezet, az MNDSZ és a Fűrésztelep figyelemmel kísérte a fiatal csapat tevékenységét, és anyagilag támogatta.'

1 A fiú- és leányiskola csapata részt vett társadalmi megmozdulásokban: fásítás, hulladékgyűjtés. Dolgoztak a fóti gyermekvárosért. Műsorral szerepeltek „Szabad Föld" Téli estéken, nemzeti ünnepek alkalmával. A közös kirándulások, táborozások összekovácsolták a csapat tagjait. Az ellenforradalom idején rövid időre mindkét csapat tevékenysége megszűnt. A gimnázium tanulóiból szervezett jó ifivezetőkkei 1957-ben ismét pezsgővé vált az úttörőmozgalom Körmenden.

52 A nyári táborozásnál a határőrség szívesen támogatta a csapatokat. A testedzést a sportköri munka, a táborozások segítették. Az úttörőszervezet feladatánaik tekintette a gyermekek esztétikai ismereteinek gyarapodását is. Az esztétikai nevelés formái fokozatosan alakultak ki. A kialakítás egyik legkedveltebb formája a 216