Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!

tését. A székesegyház mögötti üres telken, az akkori Iskola utcában épült fel. Az iskola 1872-ben kezdte meg működését, és első igazgatója Honthy László lett. Az iskola 8 tanerős volt, négy-négy párhuzamos osztállyal, s a város minden kerületéből fogadott tanulókat. A népoktatás ügye ezzel egyelőre megoldottnak látszott, és a város jelentős öszszegeket áldozott évente a népiskolák fenntartására, így a már meglevő két zsidó iskolára is. Még az 1870-es évek végén megkezdődött a városban az alsófokú iparoktatás is, amelyről részletes adatok nem állnak rendelkezésre. A várost újabb elemi iskolák létesítésének ügye az 1880-as években kezdte foglalkoztatni, amikor egy jegyzőkönyvi adat szerint a városi közös iskolába osztályonként már közel 120 tanuló járt.

56 Az izraelita hitközség ekkor fordult kérelmével nagyobb anyagi segítségért a városhoz, azzal az indokolással, hogy az 1868. évi 38. te. 23. §-a szerint ha a felekezetek nem képesek iskolát fenntartani, akkor a város köteles számukra iskoláról gondoskodni. A zsidó iskolába ekkor 197 gyermek járt. Mivel a városi iskola túlzsúfolt volt, a város egyelőre úgy döntött, hogy inkább a zsidó hitfelekezetet támogatja, semmint hogy új iskolát létesítsen. Tette ezt azzal a feltétellel, hogyha a város megfelelő iskolát létesít, akkor a felekezettől az évi segélyezést mqg fogja vonni.

57 Szombathely városa 1891-ben átvette a zsidó iskolát felszerelésével együtt, s azt a központi városi iskolához csatolta. Ekkor a városi iskolába 760, a zsidó iskolába 191 tanuló járt, s számukra összesen 15 tanerő állt rendelkezésre, ami azt jelentette, hogy egy tanerőre 74 fiú, illetőleg 68 leány jutott.

58 1896-ban hozott a város először határozatot a népiskolák kerületekre való szétosztása tárgyában. Ekkor az óperinti városrészből 611, az anyavárosból 808, a szentmártoni városrészből 243 tanuló járt iskolába. A város elhatározta, hogy az óperinti városrészen négy fiú- és négy leányosztályból álló egyemeletes népiskolát épít, s a szentmártoni városrészen is egy kéttantermes vegyes iskolát hoz létre.

59 A városi népoktatás végleges rendezésére 1898-ban került sor, ekkor osztották a várost három kerületre. Az első kerület a Gyöngyöstől keletre eső városrész lett, az egykori Szentmárton, a második kerület az ősi városmag a Gyöngyös és a Perint között, ameiy fokozatosam nőtt északi és déli irányban az új utcákkal, s a harmadik kerület a Perint és Kálvária hegy közötti városrész lett, az egykori Öperint. 1898-bam a harmadik kerületi iskola már megépült,

60 s ugyanakkor döntött a város arról, hogy az első kerület számára is iskolát kell építeni, s a tanulók a saját kerületük iskolájába íratandók be. 1898-ban a beiratkozás már így történt, s négy tanteremben megindult a tanítás a Vörösmarty utca és Szent Márton utca (Tolbuhin út) sarkán iskolai célra kisajátított épületben is.

61 A város a volt zsidó iskolát közben újra visszaadta a hitközségnek, s azt a dualizmus során eleinte évi 1000, később 2000 korona támogatásban részesítette.

1

*

2 Az első kerület népiskolai oktatásának végleges megoldására 1901-ben került sor, amikor 54 000 korona költséggel megépítették az eddig használt épület helyett az új iskolát a Nádasdy utca sarkán. Az ehhez szükséges 60 ezer korona kölcsönt a váios a Szombathelyi Általános Takarékpénztártól vette fel.

63 1904-ben az első kerületi isko Iához óvoda építését is megszavazta a város, 25 ezer korona költséggel.

w Ezzel egyelőre Szombathely népoktatásának kérdései megoldódtak, melyben még az is segített, hogy 1904^01 a szombafcahelyi domonkos nővérek a Paragvári utca (Hámán Kató utca) sarkán felépítették számos magánalapítvány segítségével iskoláju182