Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!
kat, amely nemcsak elemi leányiskola, hanem polgári leányiskola is volt. 65 A város az ő iskolájukat is rendszeresen támogatta évi költségvetésében 4000 koronával. 00 A népoktatás kiterjesztésének és színvonalának emelését szolgálták a dualizmus korában a polgári iskolák, amelyek a négyoisztályos elemi iskola után további négyéves általános képzést adtak azoknak a tanulóknak akik nem kívántak középiskolában továbbtanulni. Ennek az iskolatípusnak születése abból a társadalmi szükségszerűségből fakadt, hogy mind a növekvő iparban és kereskedelemben, mind az alacsonyabb rangú köz- és magánhivatalnok! karban szükség volt képzettebb emberekre. Szombatihelyen három polgári iskola jött létre a dualizmus korában. Az elsjő az 1876-ban megnyílt polgári leányiskola voít, Pálffy Boldizsár igazgató vezetése mellett. Az iskola létrehozása Bárdossy István polgármester és Mennyei József tanfelügyelő buzgólkodása folytán jött létre két osztállyal és 44 tanulóval. 67 Az iskola a dualizmus korában rohamosan fejlődött, s amikor az 1890-es években a premontrei gimnázium új epületet hozott létre, a polgári leányiskola megkapta a volt gimnázium Szily János utcai (Alikotmány utoa) épületét. így legnagyobb gondjai megoldódtak. 1866-ban a DOJgári leányiskolának már 164 tanulója volt. 68 A polgári fiúiskola váratott magára. Bár már az 1870-es években megindultaik a törekvések létrehozására annak megvalósítására csak T 886-ban került sor. A kérdést Varasdy Károly polgármester szorgalmazta, valamint Mennyei Jószef tanfelügyelő, s társadalmi gyűjtést indítottak az iskola létrehozása céljaira. 69 A város azonban két legyet akart ütni egy csapásra, s már 1886-ban célul tűzte ki, hogy a polgári iskola létrehozását Összekösse egy középkereskedelmi iskolával. A város úgy látta, hogy egy polgári iskolával a polgárság érdekeit, a megye ipari és kereskedelmi érdekeket kielégíteni nem tudja, mert a 360 ezer főt számláló megyében egyetlen kereskedelmi iskola sincs. A város ekkor a VKM-hez fordult segítségért. 70 1886 júliusában a VKM egy miniszteri osztálytanácsost küldött Szombathelyre az iskola építése ügyében, s az állam városi támogatással 1886-ban meg is kezdte az építkezéseket. A kivitelező Brenner János mérnök volt, s az iskola 1887 novemberében meg is nyílt. A harmadik polgári iskolát a szombathelyi domonkos nővérek hozták létre, amely mint már említettük, elemi iskola is volt. Ennék az iskolának alapítása dr. István Vilmos megyéspüspök nevéhez fűződik, aki i903Hban a magyarországi domonkos női rend főnökét meghívta, hogy alapítsanak Szombathelyen apácazárdát és iskolát. A kolostor és iskola alapítását széles körű katolikus társadalmi adományok tették lehetővé. Az iskola 1905-ben nyílt meg nagy ünnepségek között, és a város iskolaügyének fontos tényezőjévé vált. Különösen jelentős volt az egyházi kultúrpolitika számára, amely korábbi hegemóniáját mindenképpen meg szerette volna tartani. 71 Az egyházi hegemóniának nagy diadala volt egyébként Szombathelyen a régi kereteit már régen kinőtt katolikus főgimnázium új épületének megvalósítása. A premontrei rend régi épületeinek értékesítésével, a város és a megye támogatásával (50 ezer forint) i89o4)en folyamodott a városhoz új épület emelése céljából. A város 1891-ben olyan határozatot hozott, hogy az új főgimnázium épülete az akkori Űri utcának (Széchenyi utca) belső telkén épüljön. 72 Az épületet Rauscher Miksa műépítész tervezte, és kivitelezte Wälder Alajos. Az új épület hivatalos átadására 1894. szeptember 18-án került sor, amikor az eseményt a megye úgy ünnepelte, mint a magyar kultúra ünnepét. Az ünnepségen és a hivatalos átadáson részt vett Eötvös Loránd kultuszminiszter is, dr. Kuncz Adolf csornai prépost és Radó Kálmán, Vas megye főispánja. Az új iskola 193 ezer forintba került, amelyből a premontrei rend 113 ezer forintot vállalt a törzsvagyonából felvett kölcsön terhére. 73 Szombathely ezzel a ténnyel kezdett iskolavárossá lenni. Hogy a fejlődést regiszt185