Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!

oszlopokra elhelyezhesse, de 20 év múlva a vezetéket az egész város területén a föld alá kell helyezni. 53 Az ikervári vízierőmű és a szombathelyi munkálatok (centrale, villamosvasút) 1600000 koronába kerültek. A jövedelmezőségi számítás szerint a világításért 5500 lámpa után darabonként 24 korona, továbbá ipari és erőmű-szolgáltatásért 271 000 ko­rona, a későbbi évekre 374000 korona bevételt irányoztak elő. A részvénytőkét 4 mil­lió koronában állapították meg, amely egymillió korona részvényből, egymillió koro­na elsőbbségi részvényből és kétmillió korona 4,5%-os elsőbbségi kötvényből állt. 53 Az ikervári turbiniaállomás 1895 -1896-ban épült fel, három turbinával, 900 lóerő­vel, de még a munka közben francia és belga tőkével ezt továbbfejlesztették. Az ikervári turbinatelepen termelt 1500 lóerejű energiát két áramkörben működtet­ték. A szombathelyi főáramkör: 1) Működtette a szombathelyi centrálét a város vi­lágítására és erőmű szolgáltatására, továbbá hajtotta a közúti, vasút és városi vízmű­vek szivattyúit. 2) Szombathelyen világította a vasúti pályaudvart és környékét. 3) Sárvárt világította. 4) Ellátta a sárvári Ella-malom és a Chardonnet-féle selyemgyár energiaszükségletét. Ikerváron a Batthyány-uradalomnák szolgáltatta az áramot. A soproni főáramkor Sopron várost, a vasutat és ipari üzemeit szolgálta ki. A házi és ipari világítás mellett a fő eredmény a szombathelyi villamosvasút volt, amelyet olyan feltételek mellett létesítettek, hogy Szombathely városnak az 1896-ban megkötött szerződéstől számított 25 év lefolyása után jogában áll a villamosvasutat az összes felépítményekkel együtt megváltani. 54 Egyébként a villamosvasutat először csak a mai Nádasdy utcáig építették ki, s csak 1903-baai toldották meg a vasútállomásig ki­vezető kanyarral. 55 Szombathely város villamosítása egyenletesen és a gázvilágítással párhuzamosan fej­lődött a dualizmus korában. A fejlődés szemléltetésére ismét Thirring Gusztáv már többször idézett művének adatait közöljük. 1908-ban Szombathelyen a föld feletti ve­zeték hossza 20 km volt, a föld alattiaké 1650 m. 45 utca volt megvilágítva, a világí­tott utcák hossza kb. 13 km. Közterületi izzólámpa 245 volt, háztartási izzó 3766. A kör a villamosítással bezárul. Az egykori kis poros utcájú mezőváros két évtized alatt modern polgárvárossá fejlődött. A fejlődés döntő szakasza Éhen Gyula polgár­mester korszakára esik (1895-1901), aki nagy szakértelemmel, fáradhatatlan munká­val, a munkatársak jó összeválogatásával biztosította a színvonalas kivitelezést. Mind­ezt kitűnő közgazdasági érzékkei tette. Igaz, hogy mindezt nqm könnyű körülmények között. Nem is kis áldozatok révén, amelyből Szombathely tehetős polgári rétege is jelentősen kivette a részét. A polgárság hozzájárulását mutatja a községi pótadókulos növekedése is, amely 1890-től 1910-ig a következőképpen alakult: 1891 37% 1901 5 5% 1892 41% 1902 5 5% 1893 50% 1903 5 5% 1894 48% 1904 65% 1895 56% 1905 65% 1896 5 5% 1906 65% 1897 5 5% 1907 65% 1898 5 5% 1908 65% 1899 5 5% 1909 65% 1900 5 5% 191c 72% Ugyanezen idő aiatt Szombathely bevételei és kiadásai a következőképpen alakul­tak (ezer koronában): 180

Next

/
Thumbnails
Contents