Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!

zásra. A város elfogadta az ajánlatot, s hajlandó volt az Üri utcát (Széchenyi utca) felaszfaltoztatm, ts annak költségeit 1892-ben meg is téríteni, ha az aszfalt egy évi próbaidőt jól kiáll.

32 Á járdák aszfalflburkolása kiállta a próbát, s ennek alapján a Magyar Aszfalt Társaságot a város megbízta i89i4>en további járdák aszfaltozásával, de a háztulajdonosak költségeinek terhére, 10 évi egyenlő törlesztés befizetése mellett. így aszfaltozták az Űri utcát (Széchenyi utca), a Gyöngyös utcát (Köztársaság tér), valamint a Kiskar utcát a püspöki iskolától a Forró utcáig (Kossuth Lajos utca).

33 Az egyezményt a város 1891. május 5^ón írta alá.

34 Még 1891-ben próbaképpen egy betonjárda készült Szombathelyen, a Belsikátorban (Forgó utca). Négyzetmétere 3 korona 40 krajcárba került.

35 1894 ben került sor a Szent Márton utca (Tolbuhin út), az Óvoda utca (II. Rákóczi Ferenc utca) és a Torna utca (Zrínyi Ilona utca) járdáinak: felaszfaltozására, ami azért is fontos volt, mert felépült a Torna utcában a városi sportcsarnok, s ennek jó megközelítése nem volt lényegtelen kérdés.

36 A városi járdák aszfaltozására igazán nagy mértékben azonban az utcák rendezésével és kiépítésével összefüggésben, a csatornázás és vízvezeték elkészültével egyidőben, az 1899-es évtől kezdve került sor. Ekkor aszfaltozták a belváros és a vasút közötti városrész járdáinak többségét, valamint az egykori Öperint utcáját az evangélikus templomig. A járdaburkolást anyagilag a ház- és telektulajdonosok fizették.

37 A járdaburkolásnál később indult meg az utcarendezés, az útépítés, utcakövezés és uecaaszfaltozás. Az utcák az 1890 es évek közepéig kavicsolva voltak, és lovakkal vontatott úthengerlővel hengerelték le. Nem volt szabályozva az utcák szélessége, méretei, s a vízlevezető árkok miatt nem lehetett a legtöbb helyen aszfaltozni sem a járdákat Az utcanyitás és -rendezés általános áttekintése céljából egy külön kimutatást készítettem az utcák és utcanevek történetéről a fejezet végén. Iti most csak arra szeretnék utalni, hogy előbbi olyan feladat volt, melyre Éhen Gyula külön bizottságot hívott létre, a „Szombathelyi utcanyitási és rendezési társulat"-ot i893^ban,

38 Ennek a feladata volt a városrendezési terv alapján a belváros és a vasútállomás, valamint a Perinttől nyugatra fekvő és kialakulóban lévő városrósz részletterveinek kidolgozása, a kisajátítások szervezése, az új utcák nyitásának eldöntése, régi, útfoan lévő épületek szanálásának megoldása.

39 Hogy a társulat az utcafejlesztést megvalósítihassa, a képviselő-testület felhatalmazta, hogy a következőket felhasználja: „1) mindazon hozzájárulási összegeket, amelyek az utcanyitási és rendezési alap javára az érdekelt telektulajdonosok által önként befizetést nyernek; 2) mindazon összegeket, amelyek a városi képviselőtestület 40/1892. sz. határozatával az érdekeltség egy részének terhére a haszon arányában már meg vannak állapítva, vagy később lesznek megállapítva; 3) mindazon területek értékét, amelyek az érdekeltség által az utca és közterek területén felül az utcanyitás és rendezés költségeire természetesen felajánlást nyernek, vagy az új utcák céljaira megnevezett területek a kijelölt utcavonalon felül maradnak; 4) mindazon régi utcaterületeket, amelyek az új utcanyitások folytán a jelenlegi célokra már nem szükségesek. Ha az előbb felsorolt értékekből az utcafejlesztési munkálatok befejeződtek, s bármely összeg fennmaradt, azt a kérdéses utcák helyreállítási költsége címén a város rendelkezésére bocsájtaní kötelesek."

40 Az útburkolás Szombathelyen az 1893. évvel vettej kezdetét. Az útburkolásnál a város a következő szempontokat vette figyelembe: 1) az illető utca forgalmának élénksége; 2) a város vidékén gazdaságosan megszerezhető útépítő-anyagok; 3) a város pénzügyi viszonyai. 174