Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!

építeni, hogy a vizeket a legrövidebb úton vezessék a Perintbe. A főgyűjtőket vészki­ömlőkkel látták el. A városnak a csatornázás végleges hálózatába beépített területe akkor 234 hektár volt, ami azt jelentette, hogy egy hektárra 57 lakos esett. 16 A csatornák szellőzése a házak esővízlefolyó csatornáin át történt, ezek az utcai há­zi csatornáikba, vagy nagyobb házaknál közvetlen az utcai csatornákba voltak bekötve, de nyílások voltak a figyelő aknák fedőlapjain is. A szombathelyi csatornák szellőzése különösen a belső városrészben a magas házak között nagyszerűen bevált. A csator­nákban olyan erős volt a léghuzam, hogy olykor még a tisztítómunkásak munkáját is megnehezítette. A város a csatornák öblítésére különös gondot fordított. Már a főgyűjtőket úgy he­lyezték el, hogy a város északi felén, a Perinten külön e célra létesítettek egy csatorna­öblítő duzzasztóművet, hogy a főgyűjtőkbe már kezdetükön Perint-víz legyen bocsát­ható. Az öblítést ezenkívül még 59 öblítőakna segítejtte. A Periint a várost két részrq osztotta, a jobb parti főgyűjtő csatorna a Hegy utca (Gagarin utca) végéből indult ki, s az Ernuszt Kelemen utcán (Dózsa György utca) áthaladva a mai Körmendi úton át torkollott a Perintbe. A bal oldali főgyűjtő a mai Rohonci úton kezdődött, a Nagykar és Hollán Ernő utcákon, a Kiskar utcán át délre folyva torkollott a Perintbe. 17 A terv kivitelezése az 1897-1898. évben történt, s a következő utcák kaptak csator­nát: Pásztor utca (Dózsa György utca), Perinti utca (Óperint utca), Vasúti utca (Gá­bor Andor utca), Szent Mártoni utca (Tolbuhin út), Széli Kálmán utca (Savaria út), Király utca (Bajcsy-Zsilinszky utca), Gyámolda utca (Kisfaludy utca), Kőszegi utca, Horváth Boldizsár tér (Köztársaság tér), Bürü utca, Fekőőri és Üj utca (Petőfi utca), Püspöki kert, Rumi utca (Vorosilov út), Kiskar utca, Viztnelléki és Gyep utca (Sorok út), Híd utca (Szabadságharcos utca). A város a Magyar Jelzálog- és Hitelbanktól 120 ezer forint kölcsönt vett fel, mely­nek törlesztésére lekötötte a házi kezelésbe vett ital- és fogyasztási adóknak 8000 fo­rintnyi tiszta jövedelmét. A vármegyei hozzájárulással együtt, és másodsorban az adó­mentes házakat kivéve (20 évnél fiatalabb) háabéradó fizetendő póbadó jövedelem fel­használásával. 18 Azt is határozatilag kimondotta a város, amennyiben a fentiek nem volnának elég­ségesek, akkor a felveendő kölcsönt az általános pótadóemelések folytán beálló sza­porulattal toldja meg. J!) A város 1899-ben rendelkezett a régi házi csatornák megszüntetéséről, illetve azok bekötéséről az új csatornahálózatba. Ennek értelmében a bevezetési költségek a ház­tulajdonosokat terhelik, kivéve, ha a régi csatorna már az általános csatornahálózatba korábban be volt kötve. A csatonnaosatlakozási díjat a házbéradó 25%-ában állapítot­ták meg.* Egyébként az egész várost átfogó csatornázásról képet a következő kimutatás ad: A kiépíett csatorna Öblítő Figyelő Vízbeömlő Év hossza (m) akna akna akna (darab) (darab) (darab) Az J900. év végén 22 431 47 220 602 Az 1910. évben 24 750 59 254 79821 A csatornázásra fordított összes költség 484 642 korona volt, ami azt jelentette, hogy egy folyóméter csatorna 20,15 koronába került, ami Szombathely lakosságát 17000 fő­re számítva fejenként 26,58 koronát jelentett. 22 171

Next

/
Thumbnails
Contents