Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!

rü'eteket, melyek az érdekeltség által az utcza és közterek területén felül az utczanyitás és rendezés költségeire természetben felajánltattaik, vagy az új utcák czéljára megszerzett területekből a kijelölt utczavonalon felül maradnak; d) mindazon régi útterületeket, melyek az új utca nyitások folytán jelenlegi céljukra már nem szükségesek." Ellenben, ha az előbb felsorolt értékekből az utcafejlesztési munkálat befejezése után bármely összeg fennmarad, az ugyancsak a kérdéses utcák helyreállítási költsége címén feloszlása alkalmával a város rendelkezésére bocsátani köteles. Végül az utcafej lesztési érdekeltség végrehajtó bizottságának 3164/93. alatt indítványa kérelméhez képest elintézetlenül „visszaadatni rendeltetett," mégis, a félreértések elkerülése végett kimondja a képviselő-testület, hogy a megnyitandó új utcákban építkezéseket a tanács csak akkor engedélyezhet, ha a Kőszegi utcai beágazás a Brauner-féle ház lebontásával „megnyittatik". „Ezen határozat a hirdetési táblára 15 napon át leendő kifüggesztése által kihirdettetni, mégis a határidő lejártával az összes iratok kapcsán felsőbb jóváhagyás végett, Vasvármegye tekintetes törvényhatósági bizottságához feltorjesztetni rendeltetik. Miről Eredics Ferenc kir. tanácsos, érdekeltségi elnök úr, a tanács, Müllner Ignác t. mérnök és a szépítő bizottság értesíttetnek."

5 A társulat munkája a magánérdekek ütközése miatt rendkívül lassan haladt, sokkal lassabban, mint azt az építkezni kívánó lakosság szükségszerű igényei megkövetelték. A vasút és a Kőszegi utca közötti nagytelek-tulajdonosok minden áron azon voltak, hogy érdekeiket maximálisan érvényesítsék, telkeiket a lehető legmagasabb áron parcelláztassák, illetve engedjék kisajátítani, s így a városi képviselő-testületen belül is klikkek sokasága alakult, amelyeknek fő célja legtöbbször a saját vagy a jóbarát anyagi érdekének szem előtt tartása volt. A helyzet így szinte lehetetlenné tette az egységes rendezési terv, egyenes utcák, egységes építési rend kibontakozását. Mindaddig, amíg Éhen Gyula, a társulat legnagyvonalúbb tagja polgármester nem lett, a nehézségeket nem is lehetett leküzdeni. Éhen Gyula, amikor a polgármesteri székbe került, minden erejével e kispolgári önzés ellen fordult a rendezési tervek megvalósítása érdekében. Sokszor önkényesen, a vármegye, a BM és a tehetős városi polgárok szava ellenére parcellázott és sajátított ki területeket, s végül is 1899-ben teljes hatalomra tett szert e területen azáltal, hogy az ügyqt most már akadályozó társulatot megszüntette, vagyonát a város átvette, s így a város teljes jogot kapott a további intézkedésekre.

6 Ezzel Éhen Gyula nagy fába vágta fejszéjét. Az 1900. évi január 9-i közgyűlésen a képviselő-testülettel megszavaztatta a 2joooo forint kölcsön felvételét a további rendezések végrehajtására, amelyet most már Bodányi Ödön főmérnökkel együtt maga irányított.

7 Ez az összeg elégnek mutatkozott arra, bogy a vasút és a kálvária közötti összes utcanyitások és rendezések 'kivitelre kerülhessenek, s e lépéssel kelet-nyugati irányban Szombathely második városrendezési tervének befejező aktusa kezdetét vette. Csak a munka közben derült ki, hogy a felvett kölcsön minden feladat megoldására nem elég. Éhen Gyula utolsó erőfeszítésével 1901. augusztus hó 14-én újabb egymilliós kölcsön felvételét szavaztatta meg,

8 s teremtette meg ezzel a teljes rendezés lehetőségét. Mindez bukását is okozta. S ebben nemcsak a kölcsönök tetemes gyarapodása játszott szerepet, hanem a köz érdeke, a város érdeke miatt egyénileg sértett és anyagilag károsodott kispolgári képviselők ellenkezése is, akik Éhen Gyula nagyvonalú koncepcióit nem voltak képesek - önzésüket félretéve - megérteni, s magukat annak alávetni. 169