Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Naszádos István: A Stauffer és Fiai Sajtgyár története

tői kezdve romlik. Akadozott az alapvető élelmiszerek szállítása, A bajokat jelzi a hadiüzem-parancsnok levele, melyet a sárvári főszolgabírói hivatalhoz intézett 1941. szeptember i-én. A Stauffer és Fiai Sajtgyár Rt. hadiüzemének munkássága már több ízben panaszt tett nála, hogy a lisztszükségletüket soha nem kapják meg rendesein, illetve a nekik járó mennyiséget csak csökkentve kapják kézhez. „ ... felkérem a Főszolgabírói Hivatalt, szíveskedjék intézkedni, hogy a répoelaki hadiüzem munkássága a jövőben teljes egészében megkapja úgy a liszt-, mint a zsírszükségletét. Vitéz Csizmadia János HÜSZ parancsnok."**' Hogy a hadiüzem-parancsnok levelének Répcelakon mi lett a hatása, azt ma már pontosan felmérni nem lehet. Az viszont bizonyítható, hogy ekkor, 1941-1943 között, bár a közellátás akadozott, a jegyekre a járandóságok nagyobb részét a hivatalok biztosítani tudták. Ennek viszont az volt a magyarázata, hogy a kormányzat a fenyegető hadihelyzetet látva, ezeken a területeken igyekezett nagyobb tartalékokat képezni, számolva a fokozódó, romboló légitevékenységgel. Az - általunk ismert - utolsó rt.-i közgyűlésen id. Stauffer Sándor elnök szavaiból a bizakodó hang szinte eltűnt már. Megállapította, hogy „ . . .a lefolyt üzleti évben a tejipar termelését is egyre jobban a háborús gazdálkodás szempontjai irányították. Ennek folytán vállalatunk termelését és üzleti tevékenységét is mindinkább a hadigazdálkodás követelményeinek megfelelően állítottuk át. Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy üzemeink termelését a viszonyok által. megengedett legnagyobb mértékben tovább emeljük, s ezáltal üzemeinket a felkészültség legmagasabb fokán tartsuk, hogy ily módon mindenekelőtt a honvédelmi ellátás körül mutatkozó szükségletek kielégítése minél zavartalanabbul legyen lebonyolítható. Ez a gyors ütemű termelés már eddig is igen számottevő beruházásokat igényelt, s az üzemeink termelőképességének fokozására irányuló és már az azelőtti éveikben is nagyobb arányokban kifejtett beruházási tevékenységünket éppen azért a lefolyt évben is tovább folytattuk. Emellett azok a nehézségek, melyek a tejipari termelés terén a háborús helyzet következtében már az előző években is mutatkoztak, az 1943. év folyamán még fokozottabb mértékben jelentkeztek. A külföldről importált anyagok, mint ömlesztősó, alumíniumfólia stb. nemkülönben az üzemek karbantartásához szükséges gépek és egyéb berendezési Tárgyaknak belföldön való beszerzése is mind nagyobb akadályokba ütközött. A legfontosabb üzemszükségleti cikkek biztosítása érdekében az eddiginél is hatékonyabb kormányzati intézkedésre volna szükség, mert az egyes anyagok körül felmerült és úgyszólván átháríthatatlan beszerzési nehézségek komolyan veszélyeztetik a termelés zökkenőmentes fenntartását. ... A fentebb előadottak ellepére is mérlegünk kielégítő eredménnyel zárult, mely azonban nem egészen a rentabilitás 'mérvét tükrözi vissza. A háborús helyzetet általában jellemző eltolódás a tejiparban is látszólag konjunktúrát idézett elő. A valóságban azonban csupán összegszerűen nagyobb forgalom mellett az anyag- és árukészletek mennyiségi csökkenésével szemben állanak az emelkedő áru- és anyagbeszerzési költségek valamint gyártási regiek, melyek folytán a szakma belső gyengülése sajnos mind nagyobb méreteket ölt. Ha vállalatunk ezt mindezidáig el tudta kerülni, úgy ez annak köszönhető, hogy a mindig óvatos üzletvezetés mellett a lefolyt évben is teljes mértékben érvényesítettük a szigorú takarékosság elvét, és minden rendelkezésünkre álló erővel arra törekedtünk, hogy vállalatunk gazdasági egyensúlyát továbbra is fenntartsuk. Legyen szabad ehelyütt megemlékeznünk arról, hogy cégünk, mint a Stauffer fivérek által alapított vállalat az 1945. évben ünnepli meg fennállásának 40 éves jubileumát. Visszatekintve erre a néhány évtizedre, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy vállalatunk a hazai tejipar fejlesztése körül komoly érdemeket szerzett, különösen 16} \