Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Naszádos István: A Stauffer és Fiai Sajtgyár története

azonban a minőségi termelés terén olyan eredményeket ért el, mellyel méltán érdemelte ki a legszélesebbkörű elismerést és megbecsülést .. .sib. Kelt Budapesten, 1944. évi március hó 27. napján. Idb. Stauffer Sándor s. k., Ifj. Stauffer Sándor s. k., Stauffer Ernő s. k., Stauffer Vilmos s. k."

67 A beszámolónak ez az utóbbi része bizonyossá tette az alapítás évszámát. A Stauffer és Fiai Sajtgyár alapítói: apa és gyermekei tehát 1905-től dolgoztak együtt, bennük ekkor öltött testet a gondolat, amely közkereseti társaság formájában 1908. január 1én valósult meg. A vállalat fennállásának 40 éves jubileumát már nem ünnepelhették meg az egykori alapító fiai és unokái. A történelmi események* rohamléptekkel közeledtek. A nyilasok parancsára 1945 elején a fontosabb gépeket le kellett szerelni. Ezeket azonban a munkások nem küldték el Németországba - mint ahogyan az utasítás szólt -, hanem a környező majorokban eldugták őket. Egy adagoló gépet Svájcba. küldtek javításra, az nem is került vissza.

68 Szervezett munkásmozgalom nem volt a gyárban, de az ösztönös munkásöntudat a gépek elrejtésében, a termelőeszközök megvédésében megnyilvánult. A tulajdonosok nem várták meg a felszabadulást, előbb Németországba (Ausztriába), majd Svájcba mentek. A gyár raktárait a visszavonuló német és magyar alakulatok kifosztották. A kisebb malomkeréknyi ementáli sajtokat felhordták az érlelőből, és a katonák a falu utcáin karikáztak velük. Aztán csend lett. A falu lakói kis házaikba, vagy a maguk ásta bunkerekbe, vagy a közeli erdőkbe bújva várták a felszabadulást.

09 „A megye északi részén a Rábán Sopron megyében átkelt csapatok 1945. március 27-én már felszabadították Vámoscsaládot, Nagygeresdet és Mesterháza községeket is."™ Bkkorszabadult fel Répcelak is. Ezzel az országnak, a gyárnak és munkásainak a történetében is új fejezet kezdődött. JEGYZETEK 1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 7. köt. Bp. 1804. 770. p. 2. A Savaria Múzeum (Szombathely) őriz Árpád-kori sírokból előkerült edényeket, „S" végű hajkarikákat. 3. VamL, IV. 11. a. 1720-i összeírás, 54. lap Nr. 66. Rába Lak (most Répcelak) 4. Kislexikon A-Z. Bp. 1968. Akad. Kiadó 845. p. 5. Orvosi Lexikon. 4. k. Q-Z. Bp. 1973. Akad. Kiadó 596. p. 6. Fekete László: A diétás gyógykezelés alapjai. Bp. 1964. Medicina 462. p. 7. Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. 1. köt. Bp. 19411. Egyetemi ny. 21. p. 8. Uo. 24. p. 9. Vörös Antal: A magyar mezőgazdaság a kapitalista átalakulás útján (184/9-1890) = Agrártörténeti tanulmányok 4. Bp. 1976. Akad. Kiadó, 114. p. 10. Uo. 115. p. 11. Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja. Bp. 1966. Akad. Kiadó. 259-260. p. 12. Fényes Elek: Magyarország leírása. 2. rész. Pest, 1847. 96. p. 13. Magyarország hasznos háziállatai összeírásának eredménye az d884-ik év szeptemben havában eszközölt felvételeik alapján Bp. 1886. 4. p. 14. Vasmegyei Gazd. Egy. Gazdanaptár 1930. Szombathely, 1930. 24. p. 15. Mását Ernő: A Vasmegyei Gazdasági Egyesület ötvenéves története. = Vasmegyei Gazd. Egy. Gazdanaptár 1930. Szombathely, 19.30. 24-28. p. ÍCy. Vörös Antal i. m. 124. p. 37. Egán Ede: Magyarország tejgazdasági termelésének és kereskedésének mai helyzete. Bp. 1885. Pallas Kiadó. 54. p. 18. Kislexikon A-Z. Bp. 1968. Akad. Kiadó. 755. p. 19. Hank Zsombor: Az ÉLGÉP sajtgyári berendezésfejlesztési tevékenysége. = Tejipar, 1976. 4. sz. 88. p. 20. Sárvár monográfiája. Szombathely, 1978. 482. p. 164