Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi káptalan hiteleshelyi tevékenysége

Balázs a káptalannál, de a vármegye bírói székénél is teljesített jegyzői szolgálatot/'

2 1597-1601-ig Körmendi Benedek a káptalan jegyzője/'

3 1601-tői győri Német Gergely nevével találkozunk a jegyzők sorában/'

4 Az 1604-ben megkezdett jegyzőkönyv címlapján Győri Gergely neve szerepel, minden bizonnyal azonos személyről van szó. 1612-1620-ig Döbrössy György jegyzői munkálkodásával találkozunk. Az általános gyakorlattól eltérően, káptalani jegyzői tiszte mellett pápai közjegyzőnek is nevezi magát késői utódaként az egykor nagyobb számban működő „nótárius publicusoknak"/'

5 Mellette, legalábbis 1617-ig, Beythe Miklós (1582-1640) jegyzői működéséről is tudunk. Apja protestáns lelkész volt, de Miklós már 1609-ben a grazi katolikus egyetemen tanult. 1617-ben, mint a káptalan jegyzője, felvétette magát a klerikusok közé. Az egyetemen baccalaureatus fokozatot ért el, tanulmányai alapján Náprághy Demeter püspök ugyanebben az évben pappá szentelte. Később esztergomi és győri kanonok lett/'

6 1629-ben Stupanich István a jegyző/'

7 1630-ban „János uram, az Zombathely káptalan nótáriusa"/'

8 1637-1646^ Meszlényi Benedek látja el a káptalani jegyző munkakörét. Amikor Vas megye alispánja lett, akkor is megtartotta a káptalannál jegyzői beosztását/

0 1648—1665-ig Enyedy János a káptalan jegyzője, családos ember volt. Van adatunk arról, hogy azt az adómentes nemesi kőházat, amely Nagy Karicza felé eső részen a vár telkén van, és amelyet a város Meszlényi Benedektől vásárolt meg, továbbá az Aranyos patakon túl levő „Kariczai kertet" Enyedy János esküdtnek és káptalani jegyzőnek örök jogon eladta a város. Ezeket az adatokat azért jegyeztük le, mert szemléltetik, hogy a jegyzők társadalmi rangja, anyagi kapacitása is megnövekedett ebben az időben. Enyedy János 1660-ban jegyző és Vas megye preceptora, 1665-től pedig alispán lett.

50 1667-től 1672-ig Tallián István jegyző nevével találkozunk.''

1 1674-ben Lindamary Lénárd a káptalan jegyzője, világi ember volt, fiának a nevét is tudjuk/'

3 1676-1703-ig Csákány Mihály töltötte be a káptalani jegyző munkakörét, ugyanakkor a város jegyzője is volt.

53 1704-1735-ig Hollósy Mihály nevével találkozunk a káptalani jegyzők között.

54 1737-ben Csányi György nevét olvassuk a jegyzőkönyvekben, 1741-1746-ig pedig Orosz Ignác a káptalan nótáriusa. 1748-1781-ig Gajari Imre jegyző nevével találkozunk. Munkásságáról a káptalan 1781. évi Statútuma dicsérőleg emlékezik meg. Mellette dolgozott Hajgathó László, aki 1781-ben vette át e hivatalt, de előbb, már 1754-ben káptalani jegyzőnek írja magát. Ebben az időben szorgos munka folyt a káptalani levéltárban. 1755-től jegyzőként dolgozott Szabó Ferenc is, 1773-ban pedig Hajgathó László mellett Holosovszky Ferenc szerepel mint a jegyzői hivatal esküdt munkatársa: „officii notarialis iuratus coadiutor". öt egyébként 1754-ben a káptalan kántoraként ismerjük. Felmerül a lehetőség, hogy idős korában jegyzői kisegítést vállalt, de az sem kizárt, hogy hasonló nevű fia dolgozott a káptalan kancelláriáján.

55 A Szily-féle káptalani vizitáció 1794. év márciusában említi (135. 1.), hogy a káptalan Hajgathó László halála után az ő fiát, Hajgathó Imrét választotta meg „cancellistának", aki egyébként már eddig is végezte apja mellett a jegyzői teendőket. Az 1855-től kezdett jegyzőkönyv, amely a káptalan irattárában van, ezt az adatot őrzi: „Ezen jegyzőkönyv vezetésével Fekete János ifjabb kanonok bízatott meg/' A káptalan hiteleshelyi működése végén rendszerint saját testületéből jelölt ki jegyzőt. 5 2