Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

sággal gyakoroltatik, mellyért az Mindenható Ur Istennek meg foghatatlan igazgatása vezérelvén a jó tévő Városbelieket, különös kézséggel noo ftok öszve adásával segítették, és hamarétozák azon Templom rcnovatioját, mely ha bátor a Templom Capitalissait is meg emésztette, mindazon áltaí igen szerentséssen történt az meg építése, minthogy utánna mindjárt i8i7

lk Esztendőben 27

dik Áprilisban estve 9 óra tájban nagy szélben ki ütött Szerentsetlen Tüz által a város piatzi Kápolnája is el égett, s utóbb a Püspöki fő Hatalom erejével le is rontatott, aképpen tehát a Városnak maga tulajdon gondviselésében egyedül a Kálvária Templom maradott, melynek gyarapítására minden tehetségét fordítani el nem mulasztja a városi magistratus. . .. Szombathely i2

a febr 818 Tóth Imre városi Egzactor." Az írás jól mutatja, hogy bár egy kápolnáról van szó, mégis a polgárság ügye ez, akik jókarban tartását sarkalatos kérdéssé tették. Ez érthető is, hiszen mindenkori püspökeik nagyvonalúbb terveinek - a profán építményeket nem is számítva - egyházi intézményeik is sorra áldozatul estek. Még 1638-ban Draskovich püspök elvette a város tiltakozása ellenére az ősi szentmártoni plébániát, és a domonkosoknak adta.

3A cserébe kapott vár templomot Szily János rontatta le 1791-ben,

33 s most a tűzvész után kedves kápolnájuktól is meg kellett válniok.

34 Indokolt volt tehát a tanács törekvése 1816-ban, hogy minden anyagi erejét mozgósítva helyreállíttassa a kálváriát. A kamatra kiadott tőkét is visszakérték, s a polgárság áldozatkészségét mutatja, hogy ..... Pöhm Joseff és Fesztelyi Ferentz Külső Tanács Urak által a Kálvária Templom építtésére Házanként öszvekéregetett. . .", 1100 forint mellett még számos egyéni adomány is lehetővé tette a munkát.

35 A gyűjtéskor adakozók névsora is ránk maradt 216 nevel, ill. adománnyal, 994 forint 18 krajcár végösszeggel.

36 A város korábban is próbálkozhatott egy gyökeres átépítés gondolatával. A városi jegyzőkönyvben ugyanis 1805. január 12-én azt rögzítették, hogy „... Czégler Joseff kőmives Mester személlyesen jelen lévén az projectumok és Überschlag eránt a Cautiot magára lett válolása után a Kálvária Templom építtésére szükséges költségek erga suo tempore fi en dam refusionem ki fizettetni resol váltattak."

37 Valószínű, pénzhiány miatt maradt el a munka, hiszen a számadásokban semmi nyomát nem találjuk. Érthető tehát, hogy az 1815. október i-i egyházlátogatás a kápolnát romosnak mondja.

38 Az újabb átalakítás 2962 forint 40 krajcárba került.

39 A sok kőműves- és ácsmunka részleteiből kitűnik, hogy a boltozatot is elbontották és fafödémet csináltak helyette nádvakolatos mennyezettel. A nádért 26 forintot fizettek a házipénztárból.

40 Ekkor kapott a kápolna új márványpadlót is a piaci kápolna elbontott köveiből.

41 A kőlapokat Sárközi Mihály fuvaros hét fuvarral vitte fel a Kálváriára. A befejező munkák még 1817-re is áthúzódtak. A végén a remetelakot is rendbehozták. Sajnos, minden próbálkozás hiábavalónak bizonyult. Már 1821-22-ben ismét gyűjteni kellett,

42 és több nagyobb egyéni adományt is arra áldoztak, hogy a két nehéz tornyot végérvényesen elbontsák és egy, az oromzat mögött emelkedő fatornyot készítsenek helyettük. A gyűjtésben Neufenbök Károly és Mittermajer Ferenc fáradozásával 169 adományból 390 forint 18 krajcár folyt be a pénztárba. Az ácsmunkát Holczheim („Holzhám") Mátyás végezte,

43 aki öt ízben összesen 1355 forint 39 krajcárt kapott „...a Kálvária Templom Födelének, s Toronynak fel építéséért...". A kőműves Krikker Mihály volt, aki új ajtót vágott a kápolnán. Ekkor készülhetett el a kápolna alaprajzát T alakúvá tevő két toldás a sekrestye és a szentsír részére, hiszen, mint láttuk, ezek korábban a tornyok alatt voltak. 156