Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt

„Helységünk bírói és elöljárói három rendű személyekből állnak, nemesek, ágilisek és jobbágyok. Ha a bíró nemes személy, az agilis és jobbágy kifogás nélkül engedelmeskedjék neki, ha a bíró agilis vagy jobbágy, a nemes is tartozik annak szavát megfogadni, mert ha nemességében bízva a bíró parancsolatait nem teljesíti, a büntetést ti nem kerüli, akármilyen székre menjen is azután." A bíró perben is, szerződésben is az „egész közönséget" képviselte. Segédje a „curator", elég bizonytalan hatáskörrel. A közösségnek egy közös kasszája volt, ebből vásároltak telket malomépítés céljára, fizették a fuvarokat stb. Jegyzőkönyvet 1814-től vezettek, ezt egyik tanácstag ingyen írta, 1838-ban évi 10 Ft fizetéssel megválasztották jegyzővé. Ez a közösség, úgy látszik. 1844-re felbomlott, akkor a nemesség külön gyűlést tartott, külön nemesi gondnokot választottak, és külön adták bérbe a „nemes közönség vizén" a halászatot, ami 1834-ben még „a nemes és agilis közönség" közös joga volt., A felszámolás elhúzódott, pl. a pálinkafőző házban levő edényeket csak 1847-ben osztották szét, háromnegyedét a nemeseknek és ágiliseknek. negyedrészét a jobbágyoknak.

80 Itt tehát hosszú ideig a nemes és nem nemes lakosok közös szervezetének egészen különleges egysége működött. Lehet, hogy volt ilyen több is. Amennyire a felsorolt adatokból látható, a nemes községek szervezete, elöljárósága, viszonya a községben lakó nem nemesekhez nagyon sokféle volt, egységes jellemző vonásokat nem lehet róluk megállapítani. IV. Sehol, semmiféle nyoma nincs annak, hogy a nemes faluknak, még ha szomszédosak voltak is egymással, és közösek voltak is az érdekeik - pl. Zalában egyfelől Milej, Becsvölgye, Petrikeresztúr, másfelől Nemeshetés, Nemesszentandrás, Nemesnádorháza -,. valamiféle közös szervezetük lett volna, még az is igen ritkán fordult elő, hogy közös; érdekeikben egységesen léptek fel. Természetes, hogy ha a szomszéd birtokosokkal, akár nemes faluk, akár földesurak voltak ezek, valami jogvitájuk volt, a megyei hatóságokhoz (alispán, szolgabíró, megyei esküdt stb.) fordultak, sőt az idegenekkel kötött szerződést is lehetőleg hiteles hellyel foglaltatták írásba. Sőt nemegyszer, ha falubeli nemes a közbirtokossággal szerződött ingatlanról, erről is fassiot tettek a káptalan előtt.

83 Sőt, ha a község számadásra vonta volt tisztviselőjét, és az vagy örököse nem tudott fizetni, ez iránt is megyei esküdt előtt indítottak pert.

82 Nemes község elöjárósága- ingatlanperben a közbirtokosság tagjai ügyeiben sem ítélt. Fő funkciója természetesen a közbirtokossági vagyon kezelése, a jövedelem elosztása, a szükséges járulékok (pl. pásztor ellátására) beszedése, a közrend fenntartása (legeltetés szabályozása a tarlókon, répaszedés, kukoricatörés idejének kitűzése, terménybehordás módjának meghatározása) volt, de hatósági teendői is voltak. Ezek közé tartozott a felek panaszainak meghallgatása, a panaszlott beidézése, a felek között egyezség létrehozására való kísérlet. Ott, ahol a nemes község tisztviselői rendszerint fizetésben nem részesültek, ezért még illetéket is szedett. Ez Alsóőrsön 40 krajcárt, Nemesmagasiban 1 Ft 30 krajcárt tett ki. Ez utóbbi helyen ebből. 1 Ft a község pénztárát, 15 kr. a jegyzőt, 9 kr. az esküdtet, 6 kr. a kisesküdtet (aki nyilván az idézést közölte a panaszlottal) illette meg.

8:í Ide számíthatjuk azt is, hogy Nemesmagasí idegen személy beköltözésének engedélyezését 24, régi lakos visszatelepülését 12 Ft illetékhez kötötte.

84 Apróbb vétkek ügyében (amelyeket ma szabálysértésnek neveznénk) ítélkezett is. Se szeri, se száma Nemesmagasiban a tilosban való legeltetésért, földből répalopásért, 108