Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt
alispán jelenlétében direktort választanak a közös ügyek intézésére, utak, hidak, kutak fenntartására, a közös jövedelem kezelésére, kisebb bírságok kiszabására. Mellé minden ágból 2, összesen 6 cenzor kerül. Ví A Baranya megyei Szabadszentkirály 1700-tól kezdve állította ugyan nemesi szabadságát, amit olykor erőszakkal is megvédett. Állította, hogy királyi privilégiumot, 1720-ban királyi protekcionálist is kapott, amely biztosította az adó- és úrbéri szolgálatmentességet, 1761-ben a megye közgyűlése elismerte a szabadszentkirályiak közgyűlési szavazati jogát, de községi szervezetnek még nincs nyoma. 1727-ben a közös legelőből házhelyet jelölnek ki egyik helybeli nemesnek, de az iratot 6 helybeli nemes írja alá anélkül, hogy bármelyiket is tisztségviselőnek, összességüket pedig tanácsnak, elöljáróságnak neveznék. 1778-ban már van bírája, de rajta kívül még 72 tag együttesen ad ügyvédi meghatalmazást, dehát a közösségnek még nincs képviselete. Csak 1786-ból van adatunk rá, hogy a főszolgabíró elnöklete alatt tartott gyűlésen a 4 jelölt közül „negyvenhárom vokssal városbírót" választottak, a másik három jelölt esküdt lett, ezenkívül még két borbíró és két kisbíró „rendeltetett" ugyancsak a nemesek közül. Itt az az érdekesség, hogy 1790-ben a választási jegyzőkönyvben leszögezték, a tisztségviselők fizetés nélkül kötelesek szolgálni. Ennek következtében a tisztségviselők sűrűn változtak. 1787-ben - persze választás nélkül - egészen új elöljáróságot esketett fei a főszolgabíró, 1790 májusában megint egészen más elöljáróság mondott le, és választottak ismét új emberekből (bár többnyire azonos családból) teljes elöljáróságot. Itt a vezető címe „öregbíró," csak 1836-ban nevezik (az új törvénynek is megfelelően) „had nagynak". 7ü Az adatok arra mutatnak tehát, hogy noha a „nemes faluk" birtokos közössége már régen létezett, szabályos községi szervezet megalakítása, tisztviselőkkel, akik a község nevében eljártak és azt képviselték, csak a 18. század elején kezdődött, és a század közepén lett általános. A községi elöljáróság azonban távolról sem volt egyforma, így Hetesben (Nemeshetés), ahol 1813 óta gyűlés jegyzőkönyv maradt ránk, amit folyamatosan vezettek még a Bach korban is, úgy látszik, csak évente egyszer tartottak közgyűlést, azon viszont főleg a jövedelem elszámolásokkal (kocsma, mészárszék, vásár stb.) és a jövedelem elosztásával foglalkoztak. így rendszerint csak évente egy gyűlést tartottak, erről némely évben még jegyzőkönyvet sem vettek fel, csupán a jövedelmet, a változásokat, hajdúk felfogadását jegyezték be. Itt választották a helység tisztviselőit is, meglehetősen ötletszerű időközönként (2-6 év). Kollektív elöljáróságnak nincs nyoma. A tisztviselők: a perceptor, akit néha gondviselőnek is neveztek, az öreg esküdt, a számadó bormester és a másik bormester vagy a vásárbíró, évi fizetésért szolgáltak, ami változott. 1814-ben nagyjából egyforma volt az évi fizetésük, sőt a bormesteré valamivel magasabb, (évi 50, illetve 55 Ft), máskor a perceptoré jóval magasabb. Mindegyiküknek egyéni teendőik voltak. Állandó jegyzője 1848-ig nem volt, de már 1813-ban a községen kívül álló ügyvédet szerződtettek évi 60 Ft-ért. Ugyanaz az ügyvéd éveken keresztül működött, pl. 1836-tól majd egy évtizeden át Hegyi Énok ságodi lakos, táblabíró, ö írta alá a jegyzőkönyveket is „a nemes község rendelt ügyésze" címmel. Minthogy itt egy jobbágytelket meghaladó vagyonú közbirtokos is volt, meglehetős számú zsellér is élt a faluban. 1777-ben 16 gazdának volt 1-2 zsellére, ezenkívül a községnek mint testületnek 7. A zselléreknek külön községszervezetük volt, élén bíróval, mint más jobbágyfaluban. A nemesi község pedig földesúri jogokat gyakorolt, úrbéri ügyekben még úriszéket is tartott. 71 * Ez a rendszer elterjedt lehetett Göcsejben, mert az a hagyomány maradt fenn, hogy a nemesek feje a főesküdt, akinek alárendeltje a jobbágyok és szabadosok élén álló bíró. Ez utóbbinak viszont nem volt beleszólása a nemesek ügyeibe. 77 Volt azonban a nemes községben lakó nem nemesek (igaz ezek ágilisek voltak) 106
