Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt
szervezetének más formája is. A Vas megyei Kocson (Nemeskocs) egy 1825. évi szerződés aláírása szerint 37 közbirtokossági tag volt, közülük 21 nemes és 13 agilis. Külön bírája volt a nemeseknek, külön az ágiliseknek, de a közbirtokosságot ketten együtt képviselték, közösen kapták a bírósági felszólításokat és együtt írták alá a közbirtokosság nevében a szerződéseket. 1836-ban, mikor a szomszédos Csögle nemes faluval kijelölték a közös határokat, a határjáráson Kocs részéről a nemesek bírája és még 10 személy vett részt, köztük négy agilis. Ez a közösség azonban 1844-re felbomlott, ekkor már az agilis közbirtokosság adott el házat a nemes községnek. 78 A tőle nem messze fekvő, ugyancsak Vas megyei Nemesmagasin szintén éltek ágilisek, akiknek külön öregbírájuk volt. Itt azonban az 1830-as években állandóan működő testületi szerv kormányzott, a „tanács", melynek feje 1838-ig a „direktor" (mint Besenyőtelken), mindig nemes, és akit néha magyarul „kormányzónak" is neveztek, ezenkívül egy nemes esküdt, aki 1839-től átveszi a község vezetését (azontúl nincs direktor), 10-12 nemes „tanácsos", de tagja egy agilis és az ágilisek öregbírája is. Közösen hozzák az egész közösséget érintő határozatokat. Tartanak „közönséges gyűlést" is, ami nyilván a falu gyűlését jelenti. A falugyűlések és tanácsülések ideje rapszodikusan változik. Néha négy falugyűlést is tartanak egy hónap alatt (1838. aug., 1839. aug., szept.), többnyire havonta egyet, de megesett, hogy négy hónapig egyet sem. A falugyűlésen direktor működése esetén is a nemes esküdt elnökölt. Tanácsülést - ha nem volt közben falugyűlés - 10-15 naponként tartottak, néha ritkábban. A falugyűlés és a tanácsülés hatásköre egyáltalában nem volt elhatárolva. Néha egészen aprólékos ügyekben is a falugyűlés határozott (pl. juhászoknak legeltetési visszaélések miatti bírságolása, tűzvész, villámcsapás okozta veszedelemnél kiváló segítségtétel megjutalmazása), máskor még a tisztviselőket (esküdt, kisesküdt, korombírák, erdő-mező „hitesek") is a tanácsülésen választották (1838. dec. 16). Ugyancsak tanácsülésen választották a megyei követválasztásra kiküldendő 10 tagot - tekintet nélkül arra, hogy 1819 óta minden szegény nemest is megilletett a személyes szavazati jog a megyegyűléseken. Az ágilisek öregbíráját nem külön választották az ágilisek, hanem a nemes tisztviselőkkel együtt a falugyűlésen. Volt néhány vagyonosabb, és ezért táblabíró címmel ékeskedő közbirtokos is a faluban, ezeket (1-3-at) mindig beválasztották a tanácsba. A kisebb tisztviselők (korombírák, hitesek) nem voltak tagjai a tanácsnak, sem a jegyző, aki az 1830-as években állandó tisztviselő volt, szintén helybeli nemes, küldöttnek is megválasztották a megyei követválasztó közgyűlésre. A falugyűlésen megjelenteknek sem nevét, sem számát soha nem jegyezték fel, alkalmasint a határozatképesség megállapításának elkerülésére, noha bírság terhével kötelezték a közbirtokosokat a megjelenésre. A 12-15 tagú tanács ülésein jelenlevőket viszont mindig feljegyezték, rendszerint 10-13-an jelentek meg, ritkán ennél kevesebben, bár az is megesett kivételesen, hogy csak 6-7-en. Nagyon ritka kivétel volt, hogy az ágilisek részéről senki sem jelent meg. A tisztviselők fizetéséről semmiféle említés sincs. A helységnek jelentékeny közös vagyona, pl. téglavetője is volt, ennek kezelésére szép számú cselédet tartott (juhászok, kanászok, csordás, csőszök, erdőinspektor, kocsis, bába). Ezeket szabályszerű konvencióval vették fel (gabona, fa, készpénz), de csak egy részüket fizették a helység pénztárából, a pásztorok konvencióját a gazdáknak kellett összeadniuk a kihajtott állatok száma szerinti arányban. 79 Egészen különös volt a nemesek és nem nemesek (kifejezetten nemtelennek is nevezik őket) közössége Alsóőrsön. Itt is egy birtokközösséget alkottak közös tanáccsal, melynek 1795-ben 14 tagja volt. A felsorolásból nem lehet megállapítani, ki volt közülük nemes. De a „rendszabásban", bár különbséget tettek apróbb vétségek megbüntetésében, a nemest bírsággal, a nem nemest pálcával sújtva, kifejezetten kimondták a következőket: 107