Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt

les) hozta a nemes falvak tudomására a szolgabíró.

64 Tehát a nemes faluk községi szervezetével számoltak. Ez azonban nem lehetett általános, hisz még az 1836. 20. te. 5. §-a is számol azzal a lehetőséggel, hogy a nemes falunak nincs hivatalos elöljárója. Valóban, noha Milej egyike volt a legtekintélyesebb Zala megyei nemes falvaknak, melyhez mint erőt adó központhoz ragaszkodtak a belőle kirajzott, eleinte alkalmasint csak egy-két családból álló külön települések, a „szegek" is, a 18. század elején, mikor az adó és portio miatt panaszt tesz, sőt egyik tagját, Pálfy Andrást a panasszal a pozsonyi országgyűlésre is elküldi, teljesen formátlanul jár el, mintha nem is volna községi szervezete.

65 1717-ben, mikor Erdődy Sándor egy erdő ügyében hosszadalmas perbe keveredik a Vas megyei őrsziget nemes communitasával, a peregyezséget 21 név szerint felsorolt nemes közbirtokos köti meg a gróffal. A falu közösségét emlegetik, de nincs utalás arra, hogy annak valamilyen szervezete volna.

66 Mint ahogy a községben korábban kötött ingatlanszerződésekben is helybeli nemesek ugyan a hitelesítő tanúk, de 5 év múlva csak egyik tanú szerepel ismét, és sehol sem tüntetik fel, hogy a tanúk községi tisztséget viseltek volna.

67 Ugyanígy cím, tisztség feltüntetése nélkül lép fel tiltakozással 1739-ben birtokostársai nevében Baksay Mátyás és Nagy András monoszlói nemes Zala megye közgyűlésén.

68 Határozott szervezetet Zalában először talán Nemeshetésen találunk, ahol már 1724ben megállapítják, hogy a közbirtokossági vagyont 43 család birtokolja 137 és 7/8 arányrész szerint. A jelentékeny jövedelmet már ezekben az években külön gondviselő kezeli számadás kötelezettségével, akit a megyei háztartás vezetőjének, a főadószedőnek címével „perceptornak" neveznek, és aki egy 1758-as feljegyzésből kitűnőleg elvileg minden év Szt. György napjától a következő év ugyané napjáig viselte tisztségét, de akinek újraválasztása még a 19. század elején is ötletszerűen hol évente, hol két- vagy háromévente történt csak meg. Noha neve szerint csak vagyonkezelő lett volna, a község politikai vezetése is az ő kezében volt, ö vezette később a szolgabírói körlevelek másolati könyvét (currentalis). 1772-ben már választottak mellé „öreg esküdtet," nála alacsonyabb fizetéssel, később másik esküdtet, vásárbírót, bormestereket is.

69 A Vas megyei Alsóőrben már 1703-ban volt „a nemes falunak esküttye ... és mellé rendelt nemes személyek" szám szerint ötven. De ők még csak magánszerződést hitelesítenek, igaz már pecséttel.

70 örszigeten 1757-ből van az első adat „faluesküdt" működéséről, de ő már a község nevében pert is indít. Mint egy néhány évvel későbbi számadásra vonásból kiderül, ott az esküdt kezelte a nemes község jövedelmét.

71 Monoszlón, ahol 1739-ben még formális megbízás nélkül léptek fel, 1742-ben az insurrectioval kapcsolatos jogügyletet „a helység bírája" és egy esküdt, valamint további 18 cím nélküli lakos írja alá. Kivehetetlen rajzú pecsétet is használnak. 1744-ben a szomszédos nemes faluval, Köveskállal való határjárásban Köveskál részéről a „törvénybíró" és 18 fő, Monoszló részéről a törvénybíró és 21 név szerint felsorolt ember vesz részt. Persze ez utóbbi okiratot, mint két falu között igazságot tevő aktus dokumentumát, a megye alispánja, egy szolgabíró és egy esküdt írta alá. 1788-ban már ugyané faluban az iratot a nemes „törvénybíró, két nemes esküdt," az agilis bíró és még 56 személy hitelesítette. Tehát már van a falunak szervezett vezetősége, de a teljesen hiteles nyilatkozathoz még a községben birtokos tagok hozzájárulását is szükségesnek tartják. Nem véletlen, hogy az alsóőrsi nemes közbirtokosság szervezett működésének első írott emléke is 1766-ból származik. A község feje nemes, és hol „törvénybírónak," hol „öregbírónak" nevezik, de mellette 12 esküdt elöljáró is van. A szervezet itt már régebben fennállhatott, ekkor már „közönséges jó rend punktumaiban" szabályozzák a gyűlésekre meghívást, büntetik a tanácsülésről elmaradókat.

73 A Heves megyei Besenyőteleken birtokló Szabó család három ága is 1769-ben kötött az alispán előtt egyezséget nemcsak a belső telkek felmerésére és egyéni birtoklására, de arra is, hogy az 105