Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben
azonban az aktuális nemzetközi viszonyok és a nemsokára bekövetkezett világosi fegyverletétel miatt már nem hozott, nem hozhatott eredményt.10' Wimmer végül 1849 szeptemberében Berlinből Londonba ment, majd onnan december 15-én több magyar emigránssal együtt New Yorkba indult, ahová 1850. január 30-án érkezett meg, ám ugyanezen év augusztusában már vissza is hajózottt Európába.107 108 Brémában telepedett le és a Hansa-városban folytatta lelkészi tevékenységét.109 110 Szándékában állt visszatérni Ausztriába — és talán Magyarországra is —, ezért többször is amnesztiáért folyamodott, ám kérvényét az osztrák hatóságok minden alkalommal konzekvensen visszautasították. A már idős és súlyos beteg lelkész Bécsben élő leánya, Adele közbenjárására végül azután mégis engedélyt kapott, hogy 4 hetet nála tölthessen. 1863. április 13-án érkezett meg a császárvárososba, ahol azonban alig 1 hónap múlva, május 12-én tüdőgyulladásban meghalt.,,ll2 nappal később, május 14- én temették el a Bécs mai V. kerületében lévő matzleinsdorfi evangélikus temetőben.111 A FORRÁSOK A két levelet nem betűhív, hanem valamelyest a mai helyesírási szabályokhoz közelítő formában adjuk közre. Ennek érdekében a mai helyesírási szabályokat tartottuk szem előtt a szöveg központozásánál, a hosszú és a rövid ékezetek megválasztásánál, valamint a szavak egybe-, illetőleg különírásánál, miközben a felesleges betűkettőzéseket elhagytuk. Emellett a régies „ez” betűkapcsolat helyett „c”-t írtunk, a szükségesnek látszó kiegészítéseket szögletes zárójelbe tettük, míg néhány, közöttük többször is előforduló olyan szó - viceispány, alispány, kiadandanak, tartandanak, megyen, béüthetnénk, hazahozand, erántam stb. - esetében, amelyek valamelyest „visszaadják” az egykorú beszélt nyelvet, és ha nem tűnt értelemzavarónak, nem módosítottunk az eredeti írásmódon. Ugyanakkor feltétlenül megemlítendő, hogy a Wimmer Ágoston sajátkezű iratait között e két levél tudomásunk szerint kuriózumnak számít, mivel csupán ezek nyelve magyar. Az azokban olykor-olykor tetten érhető pontadan, néha pedig helytelen szóhasználat is árulkodik arról, hogy a felsőlövői lelkésznek, bár jól megtanult magyarul, nem az volt az anyanyelve. A leveleket az említett pontadanságokkal és tévedésekkel közöljük, miközben az azokat korrigáló kiigazításokat — több, más szükséges és hasznos információval együtt — a jegyzetek között találja az olvasó. 107 Wimmer 1849 júliusában és augusztusában lezajlott berlini tartózkodásáról és ottani tevékenységéről lásd: A szabadságharc és forradalom levelestára. Összeáll., bev., jegyz. V. Waldapfel Eszter. Bp., 1965. 246., 247-249., 285., 322-323. p.; Tilcsik, 2004. 28-32. p.; Tilcsik, 2008. 196-204. p.; Tilcsik, 2020. 291-322. p.; Waldapfel, 1962. 315-318., 336. p.; Wimmer, 1852. 244-271. p.; Zimmermann, 1941. 177-184. p.; Zimmermann, 1965. 38-40. p. 108 Kurz, 1895.62-64. p.; Tepperberg, 1982.19. p.; Tepperberg, 2014. 63-64. p.; Zimmermann, 1965.40-42. p. 109 Wimmer Ágoston életének brémai időszakáról lásd: Kurz, 1895. 65-67. p.; Magyar, 1910. 58-62. p.; Zimmermann, Bernhard Hans: Gottlieb August Wimmers Wirksamkeit in Bremen. In: Zeitschrift der Gesellschaft für niedersächsische Kirchengeschichte, 1941. Hrsg. Philipp Meyer. Göttingen, 1941. 174-194. p.; Zimmermann, 1965. 42-49. p. 110 Kurz, 1895. 67-68. p.; Magyar, 1910. 62-63. p.; Tepperberg, 1982. 20. p.; Tepperberg, 2014. 65. p.; Zimmermann, 1965. 49-51. p. 111 Kurz, 1895. 68-71 p.; Magyar, 1910. 63. p.; Zimmermann, 1965. 51. p. 415
