Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Király Levente Zoltán - Tokai Gábor: Feltárul a Rohonci kódex titka: egy 400 éves kód feltörése
tésekkel próbáljuk felruházni a rendelkezésünkre álló ismeretek alapján. Ehhez szigorú logikára és nagyfokú leleményességre van szükség, de mivel a mondatoknak minden szövegben előfordulnak nyelvtanilag lazán kapcsolódó szavai, ezért a megfejtés általában nem éri el a 100%-ot. Sőt, egy 90%-os megfejtés már igen jónak számít. A Rohonci kódex írásának típusát Láng Benedek írta körül a legszabatosabban.b A kódex írása nem titkosírás, vagyis nem betűket vagy szótagokat cseréltek fel más betűkkel vagy jelekkel, hogy az üzenetet elfedjék. Egész szavak, illetve fogalmak vannak egész jelekkel, jelcsoportokkal kódolva. Ennek a megfejtés szempontjából döntő szerepe van: a teljes, 100%-os megfejtés esélye ugyanis rendkívül csekély. Egy szó megfejtése ugyanis nem járul hozzá közvedenül egy másik szó megfejtéséhez — ahogy a titkosírásoknál —, hanem minden egyes szót külön-külön kell kikövetkeztetni a kontextusból. Ennek a nehézségeire több példát is látunk majd. VIA 400 Л zsidó(k) király Názáret(i) Jézus 6. kép A Kohonci kódex szavai nem betűnként fordítandóak le, mint a titkosírások, hanem égésig szavanként, mint a kódírások. A kódexnek alig van olyan oldala, amit jelenleg már 100%-osan le tudunk fordítani. Ugyanakkor mivel a szöveg jelentését hiányos mondatok és kulcsszavak alapján is meg lehet határozni, a kódex tartalmának kb. 90%-át bizonyossággal ismerjük. Ez az arány javulhat, de a kódírás természete miatt valószínűleg sosem éri el majd a 100%-ot. A 90%-os értelmezhetőség azonban igen jó arány. A kódok többnyire több alapjelből tevődnek össze, mintha betűkből álló szavak lennének. Ez a 10-15 alapjel egyszerű alakú: 1, O, C, N, háromszög stb., de ezek megfeleltetése hasonló formájú vagy bármilyen ismert betűkkel felesleges, mivel a szavak kódját csak az adott jelcsoportok adják. Az alapjelek és azok „ékezetes” ill. kiegészített változatai mellett azonban rendkívül nagy számú — több mint 1000 — speciális, többnyire bonyolultabb vonalvezetésű jel is található, melyek általában egy-egy adott szó kódjára jellemzők. Ez a fajta írás nem véletlenül tévesztette meg a kutatók tömegét. Az alapjelek miatt könnyen vélhették a jeleket betűknek, s az írást titkosírásnak. A különleges jelek apró különbségeit pedig csak hosszú tanulmányozás után veszi észre az ember, sőt, sok apró jellegzetesség csak a szöveg megértése után tudatosul. MITŐL MEGGYŐZŐ EGY MEGFEJTÉS? Egy meggyőző megfejtéstől megköveteljük, hogy a jelek egyértelműen legyenek megfeleltetve a jelentésüknek. Ezt azért szükséges leszögezni, mert az eddigi konkrét megfejtési javaslatok már ennek a kitételnek sem feleltek meg. Mivel azonban nem titkosírásról, hanem kódnyelvről van szó, hozzá kell tenni, hogy a kódok nem a betűk, hanem a szavak eloszlását követik. Minden nyelvben vannak pl. azonos alakú szavak, amelyek ambivalenciát teremtenek a jelölésben. Ezeket egy kódrendszerben alkalmazva a nyelvnek megfele- 15 15 Láng, 2010.140. p. 176
